Én minden küldetést megcsináltam amit csak tudtam, néhol abőség zavarában is kűzdöttem ez igaz, de azért nem utazom keresztül az egész országot hogy pár asszonynak elújságoljam hogy a férje halott. Természetesen ha arra jártam akkor ezeket sem hagytam ki, de voltak azért elég fusztráló küldetések is be kell valljam. összességében viszont remek, egyedi küldetések voltak éppúgy ahogy az egész játék maga, de én inkább a haladás híve vagyok és nincs kedvem csak úgy nézelődni, hanem inkább a kötelességemet teljesítem minél gyorsabban. Ez persze nem zárja ki hogy nem olvasok el semmmit, épp ellenkezőleg , minden információra szükség volt a legjobb döntések meghozatalához, de én ígysem éreztem azt hogy most mindenhol álldogálnam kéne órákat.Voltak viszont olyan részek a játékban ahol úgy éreztem nincs meg a számomra elegendő információ ahhoz, hogy a legjobb döntést hozhassam...( ez leginkább a törp király választásakor jött elé mikor még a végén se tudtam igazán melyikük is lehetne jobb király, illetve az elf résznél se volt minden tiszta az utolsó párbeszéd alatt hiába kérdeztem rá bármire egyszerűen nehéz volt eldönteni kinek higyjek. A nehézség pedig elég ég és föld különbség ahogy én azt észrevettem, de természetesen átlagos nehézség alá nem merészkedtem le hogy azért mégiscsak legyen valami kis kihívás.Azt viszont be kel vallamon hogy a táborba elég kevés időt töltöttem és akkor sem épp a beszélgetésre, de összeségébe én ígyis az év játékának nevezném ezt...de újrajátszani sosincs kedvem ilyen típusú játékokat, mert nem jó ha tudom mi fog jönni...egyszerűen felejthetetlen érzés mikor megállsz az ajtó előtt (nyomsz egy mentést

) és belépsz az ismeretlenbe és foglamad sincs arról hogy mi fog történni.| sajnos a játék vége felé azért elég kiszámíthatóak lettek a cselekvések|, de ezez amiket itt felsorolok minde eltörpülnek a rengeteg pozitívum mellett.