Eddig még nem olvastam Wodehouse-tól, hát most pótoltam a lemaradásomat. És nem bántam meg, tényleg szórakoztató volt ez a könyve. Csak sajna rövid (nincs meg 300 oldal), el tudtam volna viselni 2x ennyi terjedelmet, főleg, amilyen hirtelen vége lett...
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
