- Nem, én csak egy közönséges lakáj vagyok. Parancsolnak még valamit?
- Igen, vegye le a napszemüvegét.
- Miért, ki maga?
- A bádog ember.
- Akkor ne nyikorogj itt, hanem lépj olajra.
- Neeem, itt nem sárga az út.
- Milyen igazad van! Ha akarod a kedvedért átfestem. Vérpirosan megfelelne? Ne hamarkodd el a dolgot, a kutyám rendkívül jól képzettek. Ha még egyet csettintek, holnapra félkemény kutyaszar formájában távoztok az emésztőrendszerükből. Jobb ha te meg a kis Toto visszamentek Óz birodalmába, van még kérdés?
- Van, kettő is. Minek vesztegetem az időmet egy ilyen ostoba figurára, amikor veszedelmesebb dolgot is tehetek, mint a büdös zoknik teregetése. Másodszor...mivel fogsz csettintgetni akkor, ha egyenként letöröm az újjaidat?"
Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!
