Mondjuk ez sem garancia. Egyszer egy csokor virággal elmentem az illető hölgyhöz, az apja is kint téblábolt, a kisöccse is kirohant közben, hogy kifene volnék, üdvözölt.
Véső soron nem kaptam választ, csak pár hétre rá, mikor egy levélben "kikényszerítettem" a választ - arra hivatkozva, hogyha azért nem ad egyértelmű választ, mert nem akar megbántani, épp azzal "bánt" meg.
Ha nem akar utat adni, akkor mondja meg egyenesen, nem fogok megharagudni ezért, de ha csak mímelik-mámolják (szép szó, ugye?
), az parttalan állapot. Legyen egyenes a nemben is.
Szóval ennek következményeként megkaptam, hogy csak barátként tekint rám -amit mindannyian "szeretünk" hallani
- így kalapom, kabátom vettem.
