StarCraft II: Wings of Liberty (Ismertető)

"Fel nem foghatom, hogy a nagy neveket miért fanatikusoknak passzoljátok, valami objektívebb cikkíró helyett."

gondolom az a logikus, hogy olyan írja a cikket aki ismeri és szereti az adott játékot. szerintem ezzel semmi baj nincsen. ha olyan írja a cikket aki azt sem tudja mi az az sc akkor meg az lenne a baj.

"Deformálódó terep, változó időjárás, nagyon ritkán lezuhanó (és nem a levegőben robbanó) légi egységek, amik további károkat okozhattak volna"

Conpany of Heroesban szóról szóra benne van minden amit írtál.

"Itt egy SCV pár perc alatt épít fel egy barakkot, ami aztán rejtélyes mód fogja gyártani a hús-vér embereket"

egyrészt minden rtsben így van másrészt ez nem sims, hogy végig nézd apu-anyut ahogy összehozza a kis jövőbeni tengerészgyalogost aztán 9 hónap utána óvoda-iskola-katonaság...kicsit hosszú ideig tartana egy egység legyártása.

"hogy aztán az utolsó életben maradt harcosnak se jusson eszébe elfutni a 200 zerg elől, inkább lövi őket a végtelen lőszeres fegyverével, anélkül, hogy egy kicsit is mellélőne, végül 10 harapástól megmurdel"

egyik épitkezős rtsben sincs limitált lőszer. mellélövés pedig van a Company of Heroesban.

"ellentétben egy siege tank-kal, aminek már 30 harapás kell a felrobbanáshoz."

hát ez ugyanolyan mint a red alert, c&c stb. van egy adott élet és annyi. ha olyasmit akarsz hogy nem mindegy mi mire mivel lő és honnan ismét csak annyit tudok mondani, hogy company of heroes. ott van különböző páncélzat, armor-piercing stb.

azokat pedig végképp nem értem akik azt mondják, hogy mekkora lehúzás, hogy csak terran kampány van benne. bármelyik rtsre gondoltok mindegyiknek van kb 20 kieg lemeze miért lenne ez másként sc2ben. a jó öreg példámnál maradva a company of heroes multiban 4 féle hadsereggel lehet lenni és ahhoz, hogy mindegyikkel single player kampányban ugrálhasson az ember meg kellett venni az alapot és a két kieget hozzá mindegyik darabja 10-15 ezer volt most a 3 lemezt megveheted egyben 3000 hufért mégse mondta soha senki hogy szemét thq lehúz...

"Mortui solum finem belli viderunt"

Végre rászántam magam, és elolvastam a cikket. Jól sikerült az írás, szépen be lett mutatva a játék, de pl. ott az utolsó bekezdés illetve a végső értékelés, amiket nem ártott volna átgondolni még egy kicsit. Fel nem foghatom, hogy a nagy neveket miért fanatikusoknak passzoljátok, valami objektívebb cikkíró helyett. Személy szerint az olvasói értékelést sokkal reálisabbnak érzem - úgy, hogy egy percet nem játszottam még a játékkal.

Akkor mi a faszt pofázok? - kérdezheti itt valaki, de nem érdekel különösebben. Kis önvédelem: az első résznek hatalmas rajongója voltam, nagy kedvenc volt, ami egyben megkedveltette velem a stratégiákat. A 2. részt már a kezdetektől fogva figyelemmel kísértem, csomó gameplay videót nézegettem, és a Starcraft 2 topic-nak is rendszeres olvasója vagyok. A folytatással azért nem játszok perpill, mert:
- ha stratégia, legyen körökre osztott, utálom az egérrel való idegbeteg kapkodást és baszakodást (öregség...);
- nincs hozzá kellő vasam, de amúgy is sokkal szívesebben kivárnám a Gold verzió megjelenését: természetesen kb. ehhez hasonló árral, mert ezek a Blizzard-nál teljesen hülyék. Pontosítok: teljesen okosak. Tudták, hogy milliók fognak ezért a pénzért egy 1/3-ados játékot venni, csak mert Blizzard. Igazuk van.

És okosak voltak akkor is, amikor bejelentették, ezúttal nem akartak innovatívak lenni. A Warcraft 3 is túl innovatívnak és bonyolultnak bizonyult a félhülye koreaiknak, akik nem látták meg benne az értékeket, így a rajongók maradtak az SC-nél. Elvégre ott nem kellett tárgyakat gyűjteni, hősöket gondozni és szintet lépni, csak klikk, klikk, klikk, mint a hülyegyerek. Érdekes amúgy, hogy míg a C&C 4. részét mindenki az innovációk miatt fikázta, addig az SC2-őt pont ezek hiánya miatt. Valaki árulja már el, hogy akkor mi is kell a népnek. Én is keseregtem a game topicjában anno, hogy egy-két apróságot beletehettek volna. Deformálódó terep, változó időjárás, nagyon ritkán lezuhanó (és nem a levegőben robbanó) légi egységek, amik további károkat okozhattak volna, és még pár ilyen kis hülyeséget írtam akkor. Alant Ti is írtatok néhány érdekes ötletet, de nem szabad elfelejteni, amit Wotan mondott: ez bizony egy arcade RTS, nem több. Talán a legjobb arcade RTS, de akkor is arcade. Itt egy SCV pár perc alatt épít fel egy barakkot, ami aztán rejtélyes mód fogja gyártani a hús-vér embereket, hogy aztán az utolsó életben maradt harcosnak se jusson eszébe elfutni a 200 zerg elől, inkább lövi őket a végtelen lőszeres fegyverével, anélkül, hogy egy kicsit is mellélőne, végül 10 harapástól megmurdel, ellentétben egy siege tank-kal, aminek már 30 harapás kell a felrobbanáshoz. Ezt így kell szeretni.

Nehéz dolga volt a Blizzard-nak, hogy egyszerre feleljenek meg a koreai klikkelőbajnokoknak, 12 éves kispöcsöknek és nem utolsó sorban Nektek, akik fedezékbe vonuló érző szívű marine-eket vártatok. Ne értsetek félre, senkit nem akarok leszólni, csak azt írom, hogy Blizzard-ék sikerrel jártak: anyagilag mindenképp. Azt se felejtsétek el, hogy a Blizzard szinte összes játéka ilyen, vagy még ilyenebb szapulásokat kapott első körben. Nem hisztek nekem? Tessék olvasni a legelső WarCraft 3 benyomásokat, akár itt a fórumon is. Diablo 2-vel szintúgy ugyanez a történet. Sőt, továbbmegyek: 1998-ban a PC Guru 88%-ra értékelte a StarCraft-ot, sőt, a "más vélemény" rovatban valaki 70 körüli pontszámot adott neki, leírta, hogy Blizzard-ék elpizzázták az időt, és bukást jósolt a játéknak. No 1. lesz ez a rész is.

Amúgy azt sem értem, mi a baj a single-sekkel, ezt is elmondhatná valaki. Nekem semmi élményt nem jelent az, hogy valaki a világ másik végéről elseggel, hogy aztán röhögő szmájlikkal írogassa a nagyon okos üzeneteit, hogy mekkora láma vagyok, amiért vele ellentétben nem rohadok egész nap a monitor előtt. Számomra sokkal jobb, ha egy játéknak története van, eleje és vége, és az SC2 rendelkezik ezekkel, ami miatt érdemes lesz egy nap kitolni. Ettől nem válik féljátékká a dolog. Szri, nem akartam itt okos lenni, csak pár apróság mellett nem mehettem el szó nélkül. Jó éjt mindenkinek!

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”