Már megint könyvesbolti eye-candyztem, ez egy olyan hobbi, ami abból áll, hogy gyak. 1-2 órát eltöltesz a könyvesboltban, nézegeted és kiolvasod a fél könyvkollekciót, és nem veszel semmit, mert nincs pénzed és otthon amúgy is féltucat kiolvasásra váró könyv vár rád.
Ez még nem nagyon izgalmas, az viszont annál inkább, hogy két, viszonylag friss+igényes kiadású William Gibson műbe is belebotlottam, aminek nagyon megörültem: Nyomtalanul és a Holnap tegnapja. Különösen az előbbinél volt jó az első benyomás (főleg, hogy a kiadó nem Galaktika), de mind a kettőnél nem kicsit elkeserítő volt az, hogy az egyik a Trendvadász, a másik a Híd trilógia zárókötete. Persze ott a fülszöveg, hogy az előzmények ismerete nélkül is maximális élményben lesz részünk, de ez milyen már?? A Neurománc két folytatását is tizenpár évig basztak kiadni, aztán megjelent Szukits-éktól a "William Gibson Teljes Neurománc Univerzuma" nevezetű betontömb, ami szép és jó, hogy egy kötetbe sűrítették a trilógiát, csak ott van az a bizonyos de... Tudom, hogy WG trilógiái nem fonódnak olyan szorosan egymásba, mint 2 egymást követő B####### K**** (deutálom leírni is) epizód, mégis, én azért kíváncsi lennék, mi lett Case-vel, miután elhajította a shurikent, ill. a másik két fenti címnél valójában kik is a főszereplők. Egy igazán jó történet esetében azért mindenki szeretné megismerni a részleteket, annak mélységeit.
Tény, hogy a cyberpunk mára már halott műfaj, amit egyesek magyaráznak azzal, hogy gyak. manapság így is félig cyberpunk-világban élünk, de ilyen kiadási stratégiákkal az életben nem lesz ebből már semmi. Evvan.
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
