Tehát menjél bele bátran, amibe csak akarsz, amiről úgy gondolod, hogy az adott helyzetben az lenne a legjobb; de egyfelől próbálkozz objektíven is mérlegelni önmagad (nem fog menni, de próbálkozz), másfelől ne járj úgy, azon veszed észre magad, hogy a vadász vagy abban a viccben, aminek a csattanója az, hogy "...vadász, vadász, te szopni jársz ide."
Ha érted, mire akarok kilyukadni - de van demotiváló poszter is ebben a témában (A történelem elvégre ismétli önmagát) "four years chasing a woman - life well spent"-szöveggel.
... igazából én is azt látom legjobb megoldásnak hogy barátként közeledek hozzá és majd a jövő eldönti hogy kell-e ez az egész nekünk... nekem kell... neki meg, hát eldől... nem akarok az agyára menni, nem akarom eltaszítani magamtól... többet érzek, de tudom baráti síkon kezelni a dolgokat... persze, leírva ez az egész történet nem adható át olyan formában ahogy ez történik, valahogy én látok esélyt... persze lehet nekem mondani hogy rózsaszín burok meg elfogult vagyok, de kérdezem én... miért hazudná pont ezt?... mert konkrétan arról van szó hogy abban a lány társaságban jól érzi nagyon magát, ahhoz a világhoz jobban vonzódik, és fiút nem is tud jelenleg elképzelni... ha le akarna koppintani miért nem azt mondja hogy egyszerűen nem jövök be neki... de nem ezt mondja... ehelyett beleviszi magát ebbe... és bízik bennem hogy nem mondom el senkinek... mert ha én ezt elmondanám akkor ebből nagyon rosszul is kijöhetne, de ne értsetek félre... nem vagyok ekkora szemét... csak össze vagyok zavarodva teljesen... legjobb megoldásnak tényleg azt vélem ha hagyom most, jól érzem magam vele, és aztán lesz ami lesz... persze számomra ezt nehéz lesz kivitelezni...
