Csajozás!!!:) - csajok és pasik

Ez az, hogy én nem akarom, hogy vége legyen, de már kvázi mindegy... Már ott vagyok, hogy ennél már az is jobb lett volna, ha már szombaton megmondja, hogy vége, mert így még az amúgy jó kapcsolatunk is esélyesen rámegy az egészre...

Nekem kell Ő, de viszont már nem érzem, és nem is tudom, hogy ezek után tudnék-e ugyanúgy vele lenni. Szóval minden kis rezdülésre azt fogom hinni, hogy megint megingott az egész, akkor már nem az igazi...

If I look back I am lost

Nos, ez meglehetősen nehéz ügy.

Viszont azt kell mondjam, ha már nem érzi a szikrát, ott az egész előbb-utóbb borulni fog, és nem akarlak ezzel elkeseríteni.

Én azt vettem észre, hogy egy nő/lány számára fontos s folytonosság, a biztonság és állandóság érzete. A férfiaknak is, de a nők ebben -no nem általánosan és általánosítva- kissé "illékonyabbak".

Most közhelyes lesz: a távolságot, mint üveggolyót vagy megkapod a nagy tűzzel együtt, vagy kialszik...

Ezt embere válogatja, a barátaim épp lassan befejezik a házat, eljegyzés, de ők is csak hétvégén látják egymást, mert máshol van munkahelyük. Ők is szenvednek ettől.

Egyeseknél működik, másoknál nem.

Nagyon remélem, hogy nem a károgó varjak károgása teljesül, mégis úgy érzem, hogy a lány kifelé kacsingat, feszélyezi ez az egész.

S te hogy vagy ezzel? Még mindig érzed a szikrát, vagy csak mindketten fenntartjátok ezt az egészet,? Mert az ha az utóbbi, akkor a lány már érzi valahol, hogy ez nem az igazi.

A nők szerintem érzékenyebbek erre...

Szerk.: Szerintem a következő találkozásnál beszéljetek erről, személyesen. Ne telefonon, neten, smsben.

Az olyan üres, lélek nélküli, és azt is hagy maga után. Meg tüskéket...

szombat óta annyi történt, hogy írtam neki először egy smst, hogy egészen egyszerűen azért nem írok neki, mert nem tudnék miről beszélni, csak annyit tudok mondani, hogy nem akarom elveszíteni. ez volt vasárnap.

azért tegnap még ráírtam, hogy nem azért van ez, mert nem akarok vele beszélni vagy büntetni akarom, csak egyszerűen nem tudok semmit, és ezért inkább péntekig én nem keresem, de nyugodtan szóljon, ha beszélni akar velem. erre egy közös ismerősünk (neki legjobb barátnője, meg én is nagyon jóban vagyok vele) írta, hogy inkább próbáljam keresni, hívjam, nem kell sokat dumálni, csak mégis, napi 5-10 perc, csak ne a szakítás témát erőltessem, hanem csak úgy dumáljunk.

mondom rendben, akkor ma hívom, hát kétszer csörgettem percekig, nem vette fel, nézem fenn van cseten, akkor ráírok (de ha otthon van, telóját mér nem veszi fel?), hogy mi van, mondja nem nézte, ennyi. elmondtam, hogy hülyeség volt a tegnapi szöveg, hogy inkább nem keresem péntekig, erre annyit mondott, hogy szerinte is furcsa volt, de aztán akármit próbáltam írni, nem írt semmit, és végül annyi volt, hogy mennie kell, és elköszönt. semmi érdemleges válasz, semmi hogy majd még beszélünk...

If I look back I am lost

Elmeséled? Nem követelőzöm, de ha már beírtad...

gyönyörű, már beszélni se tudunk kb egymással...

If I look back I am lost