És tényleg mindenben kb. egy klasszissal jobb, mint a DMS volt. Saját hátterű társak (akikkel érdemes gyakran elbeszélgetni, mert csak így tárják fel a múltjukat előtted; kb. mint a KotOR/Jade Empire korszakos Bioware játékoknál), keményebb harcok (normál nehézségen az alapjáték pite könnyű volt ezen a téren, csak a legutolsó csaták jelentettek némi minimális kihívást), változatosabb küldetések (sokszor meglepetésekkel, "átlagos" darab szinte nincs is közöttük), többfajta cucc, és még sorolhatnám...
Egyetlen dolog van, amit a Dragonfallal szemben (az egyébként szerintem szintén jól sikerült) Dead Man's Switch javára tudok írni: ott feszesebb volt a sztorivezetés, nem volt üresjárat, egy tömör, kompakt egész volt a játék. Itt pedig, (erősebb spoiler nélkül) ugye pénzt kell gyűjteni egy bizonyos ponton a továbblépéshez (kb. mint a Baldur's Gate 2-ben anno), illetve a csapattársakkal háttértörténeteit felderítve jönnek az ő személyes jellegű küldetéseik is. Ezek egytől-egyig nagyon jók (uhh, Glory története pl. azért elég kemény volt), csak éppen megakasztják a - szerintem nagyszerű, kellően izgalmas és rejtélyes - főtörténet vonalát (igaz, a készítők megoldották, hogy egy apró, de ötletes módon azért időnként csöpögjön eközben is némi információ). Pedig már állati kíváncsi vagyok a végére!
Endure. In enduring, grow strong.
