"Jó napot hölgyeim és uraim, a kapitányuk beszél. Tájékoztattak, hogy néhányan félnek, amiért a kis géppel utazunk. Nos, biztosíthatom önöket, hogy nincs miért aggódniuk, csak dőljenek hátra és lazítsanak. Talán segít ellazítani az agyukat, ha megnézünk néhány látványosságot. Most, ha mindenki áthajol a jobb oldalra és kinéz az ablakon... akkor felborulunk! Hahahahaha!! Csak vicc volt..."
A helyszín egy hírlap szerkesztőség. A szerkesztő azt mondja az egyik riporternek: "Egy hatalmas tűz tombol a várostól nyugatra, azt akarom, hogy menj oda gyorsan és csinálj nénány igazán jó képet. Ha ehhez repülőgépet kell bérelned, akkor csináld. A költséggel ne törődj!"
A riporter felhívja a helyi repteret, és rendel egy gépet. Kirohan a reptérre, meglát egy kisgépet, benne egy fiatal pilótával. Kinyitja az ajtót, beugrik, és azt mondja a pilótának: "Gyerünk szálljunk fel!" Ahogy kérték, a pilóta felszáll, magasságot gyűjt. A riporter ekkor azt mondja:
"Látod azt a tüzet nyugatra? Azt akarom, hogy afelett repüljön el olyan alacsonyan, amennyire lehet."
A pilóta hitetlenkedve: "Azt akarja, hogy repüljek át a tűz felett?"
"Persze," mondja a riporter, "fotóriporter vagyok, és azért vagyok itt, hogy drámai képeket csináljak a tűzről.
A pilóta különös tekintettel a riporterre néz: "Ön nem az oktató?"
Az egyik résztvevő egy "good 'ol boy" amerikai (talán texaszi) AF C-130 tartalékos pilóta, aki leszálláshoz készülődött a zsúfolt Rhein-Main reptéren. Irányítás: "AF1733, nyolc mérföldre van a 27R pálya küszöbtől. Egy UH-1 készülődik leszálláshoz három mérföldre; csökkentse a sebességet 130 csomóra."
Pilóta: "Értve, Frankfurt. Visszavesszük ezt a nagy madarat egyszáz harminc csomóra."
Irányítás (néhány pillanat múlva): "AF33, helikopter másfél mérföldre, sebessége 90 csomó; csökentse tovább a sebességét 110 csomóra."
Pilóta: "AF33, itten tovább lassítjuk a madarat 110 csomóra."
Irányítás: "AF33, három mérföld a küszöbig. Helikopter egy mérföldre; csökkentse a sebességét 90 csomóra."
Pilóta (kicsit sértődősen): "Uram, tudja, hogy a C-130-asnak mennyi az átesési sebessége?"
Irányítás: "Nem, de ha megkérdezi a másodpilótát, ő valószínű tudni fogja."
Egy fickó egyik este bement a miami nemzetközi reptér melletti bárba. Leült és sört kért. A mixer odavitte a sörét, és érezte, hogy furcsa szag lengi körül. A vendégek kezdtek egyre messzebb húzódni tole. Amikor a következő sört is odavitte, a mixer orrát újra megcsapta az undorító szag.
- Uram, ez a sör az utolsó - mondta neki.
- Tudom, tudom, mindig ez van - felelte a fickó letörten.
- Árulja már el, mitől van ilyen rémes szaga? - A férfi elmesélte a történetét:
- A repülőtéren dolgozom, nekem kell a toalett-tartályokat kiürítenem leszállás után. Odaállok a szippantókocsival, rácsatlakoztatom a csövét a gépre. Sajnos, a tömítések néha eresztenek, ilyenkor rámfröccsen az anyag. És ami még rosszabb, előfordul, hogy az egész cső leesik, akkor szinte fürdöm a mocsokban. Hiába próbálom lemosni, egyszerűen nem lehet. Hiába veszek tiszta ruhát, a szag még napokig rajtam marad...
A mixer egy poharat törölgetve hallgatta, majd így szólt:
- Hát ez tényleg borzasztó. Miért nem keres másik munkát?
A férfi hitetlenkedve emelte rá a tekintetét:
- Micsoda?! Hagyjam ott a repülést?
A Reuters tette közzé, hogy Japán partjainál kimentették egy halászhajó legénységét, akik hajójuk roncsaiba kapaszkodtak, majd rögtön azután, hogy a hatóságok a baleset okait vizsgálva kihallgatták oket, börtönbe is kerültek, és pszichológust rendeltek ki hozzájuk. Mind azt vallották ugyanis, hogy a tiszta, kék égből lezuhant egy tehén, beszakította a fedélzetet, és perceken belül elsüllyesztette a hajójukat. Több hétig tartották őket lakat alatt, míg végül a Szovjet Légierő vonakodva beismerő "vallomást tett" a japán hatóságoknak: egyik teherszállító gépük személyzete ellopott egy tehenet egy szibériai reptérről, bekényszerítették az állatot a csomagtérbe, és gyorsan hazaindultak a zsákmánnyal. Nem voltak azonban felkészülve az élő áru szállítására, fogalmuk sem volt, mit tegyenek a rémült tehénnel, amely vadul randalírozott a gép gyomrában, és már-már életveszélybe sodorta őket. Csak úgy kerülhették el a katasztrófát, hogy kilökték a gépből a tenger felett, mintegy 30 ezer láb magasból...
A reptéren a pultnál azt kérdezte tőlem a hölgy:
- Tett-e valaki bármit az ön csomagjába anélkül, hogy tudna róla?
- Ha anélkül tette bele, hogy tudnék róla, akkor honnan tudnám? - feleltem, mire ő mosolyogva rábólintott:
- Éppen ezért kérdezzük...
A hajtómű tehetetlenségéről ez a legfrappánsabb magyarázat, amit hallottam:
"Az olyan, mint mikor a pénztárcádat a hűtőszekrényben találod meg, és közben már arra sem emlékszel, mit csináltál a tejjel."
A gép már jó hosszú ideje várt felszállási engedélyre, amikor a kapitány végre felvette a mikrofont, és így szólt:
- Elnézést kérek a késlekedésért, de elromlott az a gépünk, amely a csomagjaikat szokta megnyomorgatni és a fülüket letépkedni, úgyhogy ezt most a földi személyzet kénytelen kézzel csinálni.
- Hölgyeim és uraim - szólt a kapitány - a járat késve indul. Ha óhajtják, kinyújtóztathatják a lábukat a váróteremben.
Az utasok kiszálltak, csak Ray Charles maradt a fedélzeten. A kapitány tőle is megkérdezte, nem óhajt-e járni egyet.
- Nem, köszönöm, de nagyon hálás lennék, ha a kutyámat kivinné egy rövid sétára - felelte ő.
A kapitány udvariasan kivezette a kutyát. Azt mondják, órákba telt, mire az utasokat sikerült rávenni, hogy visszaszálljanak a gépbe, miután látták, hogy a kapitány napszemüvegben, vakvezető kutyával sétál...
A pilóta, ahogy ő mondta, keményen odaverte a hajót a betonhoz. A légitársaság szabályzata szerint az első tisztnek az ajtóhoz kell állnia, és mosolyogva ismételgetni a kiszálló utasoknak: "köszönjük, hogy társaságunkkal repült". Egy ilyen leszállás után - mesélte - kínos volt az utasok szemébe néznie, számított rá, hogy nem ússza meg kommentár nélkül. Már majdnem mindenki kiszállt, kivéve egy kis, öreg hölgyet bottal a kezében.
- Fiam, kérdezhetnék valamit? - így a néni.
- Miért ne, asszonyom - felelte a pilóta már majdnem megkönnyebbülten.
- Mi történt? Leszálltunk, vagy lelőttek minket?
Egy másik, korántsem perfekt leszállás után ezt hallhatták az utasok:
- Kérjük, maradjanak a helyükön, amíg Kenguru kapitány a terminálhoz szökdel velünk.
www.wargamer.hu
