MK-nál néztem bele az utolsó epizódban (talán a korábbiakba is, de semmire nem emlékszem már azokból
). Kommenteket is átpörgettem, ott futottam bele egy fontos jelenetbe, amit utána rendesen végig is ültem. Abból kiderül, hogy melyik első rész befejezés a canon. Kb ennyi értelme volt ennek a játéknak.
Papíron jó lenne ez a "tanítsuk meg supermannek, milyen jónak lenni a gonosz világban" téma (ez megy, nem?) az öcsi terelgetéssel, de valamiért nem jön be ez az új csapat. A folyamatos helyszínváltogatás se tetszett.
Nos, miután 5. epizóddal is végeztem, nyomban töröltem is a játékot. De legalább végigjátszottam, hogy nektek ne kelljen. Úgy fest, hogy döntéseink mentén vannak különböző kimenetei a történetnek, de nem érdekelnek. Számomra az első benyomás kitartott a játék végéig. Irritáló, érdektelen, fárasztó, nyomasztó.
Értem én, hogy van valami üzenete a játéknak, talán az egyén szabadságáról, előítéletekről és elfogadásról, élni-és-élni-hagyni dologról, ilyesmi. Bemutatja, hogy ami felszínesen tekintve nem normál, még az is lehet normális. De ez is úgy túl van adagolva, hogy nem csak szépen megtalálja a helyét, hanem émelyítővé válik, mintha megettél volna együltödben két csupor mogyorókrémet. Hiába tetszett az első két kanál után.
