Sorozatok

Teljesen jogos. Múltheti epizódnál éreztem azt, hogy itt most ki kéne szállni. Felsorolt új filmeket nem néztem én sem. BW ~érdekelt valamennyire, viszont eleve prequel és az agyondicsért szőke widowból kaptam most itt ízelítőt (hint, nem tetszett) szóval már ehhez sincs kedvem. Hibákat tekintve én fordítva érzem a dolgot, eddig elviseltem, de eltelt 10en év és igazából semmi nem változott. Ugyanazt az origint kapjuk csak új skinekkel, ha egy első rész nem sikerült, akkor majd talán a másodikra összekapják magukat. Endgame "lezárása" után ez így már kevés.

Még esetleg a meta ismeretre tudnám fogni a hibát. Túl sok a casting hír, túl sok a bejelentés, túl sok a "ó ez az univerzum is a disneyhez került, x karakter és y színész felbukkan/hat".

Vagy csak hagyni kéne az egészet a picsába, nem?
Így - félig-meddig kívülről, legalábbis sorozatok tekintetében - nézve eszméletlen mennyiségű, látványosan és nyilvánvalóan középszerű tartalmat fogyasztatok el, „hátha lesz valami benne“ alapon. Mármint Marvel címszó alatt. Nem akarok kibújni ebből a kategóriából, a filmek 98%-át láttam, de visszagondolva eléggé sajnálom, hogy minden szart megnéztem, és már nem teszem (Shang-Chi-t, Eternalst már kihagytam, a Black Widownál kiégtem). Féltem az ízlésemet attól, hogy ha elég sokáig nézek valamit, immunis leszek a hibáira.

Most ezt neked címeztem, de nem konkrétan neked szól, hanem úgy általában mindenkinek, engem is beleértve.

Respect is not given. It's taken.

Hawkeye

Nem tudom eldönteni, hogy ez jó volt e vagy sem. Nem kedvetlenül álltam fel a végén, végül is párszor megnevettetett, de valami mégsem stimmelt ezzel a sorozattal (se). Kicsit olyan érzésem van ezekkel a tv marvelekkel, hogy csak x órás lábjegyzeteket nézek, hogy a következő projectben ne kelljen magyarázniuk x karaktert és eseményt.

...

Oké, most esik le, hogy így leírva a 20onvalahány film az endgamemel bezárólag is ezt csinálta. Passz, lehet akkor csak a tagolás a baj. Lehet ki kéne adniuk egyben az egyiket próbaként, mert így csak hetekig a megy a kacsintgatás olyan dolgokról, amit már mindenki tud, közben pedig a főkarakter folyamatosan a háttérbe szorul.