Elden Ring

Jó az STR-build, végre sikerült annyi endurance-t összeszedni (plusz a nagy köcsög talizmánja), hogy egyszerre két colossal weapon legyen a karakternél. Mellé a jump attack talizmán, a draconic tree sentinelt kétszer vágtam be staggerbe. Plusz az egyik fegyver még véreztet is, kegyetlen. A dual katanával ellentétben a két colossal weapont együtt forgatja, szinte egyszerre csap le velük a karakter És ezeknek van ereje

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Én annyira megkönnyebbültem, hogy végigvittem és felhőtlenül élveztem a GTA5-öt végre! Aztán tegnap délután csak csináltam egy STR-es új karit. Jó, nem toltam sokat!!! 20 percre belekóstoltam. Csak nem ereszt ez a rohadt játék!

Ha új karakterre adod a fejed akkor szerintem próbáld ki az str buildet, valami kétkezes colossal fegyverrel Én is mindig agilis, dex build-es karaktert indítok az ilyen játékokban, de ez most nagyon megtetszett. Teljesen más játékstílust igényel és volt olyan boss, akit teljesen újra is kellett tanulni, de cserébe hatalmas átütő erő jár a fegyver mellé és vicces, hogy némelyik miniboss konkrétan végig stunlockban van A lóról indított charge attack meg képes elrepíteni a legtöbb kis és közepes ellenfelet.

Én most felváltva használom a Vastrón kardot és a pizzavágót, de ha sikerül elég endurance-t összeszedni akkor utóbbi mellé dualban beteszek még valamit. És akkor semmi nem áll meg előttem.

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Tegnap este véget ért nálam is a történet. Nem egész 90 óra és 155-ös szint.
Nem indult felhőtlenül a kapcsolatunk. Én ugye rühelltem ezt a stílust egészen tavalyig. Akkor viszont belekóstoltam a Nioh-ba és rákaptam. Lenyomtam a második részét is, majd jött egy Demon's Souls és végül egy Dartk Souls 3 végigjátszás. Szóval nem volt hatalmas múltam, de egészen megszerettem a hangulatukat és a játékmenetet. Az Elden Ringet kicsit félve vártam. Izgatott is voltam, de picit tartottam is az open wolrd megvalósítástól. Első nap szuperül elkalandoztam, de másnap már kicsit elveszettnek éreztem magamat. Bármerre indultam, mindig lecsaptak. Kicsit túl soknak éreztem túl hirtelen és nem találtam a helyemet. Viszont sikerült egy random embert behívnom co-opra és együtt kalandoztunk vagy 1,5 órán át. Felfedeztünk egy jó nagy területet és rengeteget gyilkolásztunk. Én ezt a részét baromira élveztem és titkon végig ebben reménykedtem. Mármint abban, hogy egy sokkal szabadabb co-op lehetőséget kapunk ebben a játékban és valóban megkaptuk! Szóval a kezdeti lehangoltság és elveszettség érzés után kimondottan hamar összeszedtem magam és rákaptam az ízére. Totálisan ráfüggtem és teljesen a rabjává váltam. Egyszerűen egészen elképesztő az egész art design-ja és az atmoszféra, amit teremtettek. Már-már művészien lenyűgöző! Ráadásul valami brutális mennyiségű tartalmat gyártottak számunkra. Mindig képes voltam valami újdonságot felfedezni, amikor visszatértem egyes területekre. Szerintem ezzel a nem egész 90 órámmal is kimaradtak olyan részek, amiket öröm lesz felfedezni egy esetleges újrajátszás során. Irgalmatlan méretű bejárható terület, félelmetes mennyiségű legyőzendő boss, megannyi rejtély és titok, küldetések garmadája és megoldandó logikai feladványok sokasága várja a vállalkozó kedvű játékosokat. A lovaglás és az ugrás lehetőségének behozása remek újítás, én legalábbis nagyon élveztem. Lóhátról gyilkolni az ellent különösen kellemes érzés bizonyos helyzetekben. Fogtak mindent, ami jó volt a DS3-ban, kicsit csiszoltak rajta és felbuffolták, majd átültették egy csodálatos OW világba. Számtalanszor azon kaptam magamat, hogy csak ámulok és sorra készítem a fotókat. Rengeteg lehetőség van kísérletezésre a build-ekkel. A kis szamurájom rengeteg ideig egy katanát használt, aztán rákaptam a dual uchigatana ízére, de csak nem volt az igazi a sebzés. Akkor kérdezték meg tőlem, hogy miért nem próbálom ki a véreztetős kasztot. Áttalenteltem és olyan brutális mészárlást vitt végbe, hogy csak pislogtam. Szóval lehet próbálkozni mindennel is, a lehetőségek száma igencsak magas. Én főként két ismerősömmel nyomultam, valószínűleg így lett ilyen kevés játékórám benne a végére. De ha valaki szép komótosan halad és totál egyedül, akkor szerintem simán eltölthet vele 180-200 órát is. Technikai szempontból kicsit húzta ma számat a PS5 verziónál, mert a Forbidden West után azért kicsit döcögősnek érződött a framerate. Viszont vagy megszoktam, vagy javítottak rajta, mert ez az érzés a 3. vagy 4. napon teljesen megszűnt. Bugokkal nem találkoztam.
Egyelőre még nem léptem át a New Game pluszba, mert azért csak meglesem a kimaradt területeket is majd egyszer. Jelenleg kicsit más vizekre evezek és nem folytatom a játékot. De nincs kizárva, hogy hamarosan visszatérek. És még egy teljesen új karakter elindításának lehetőségét sem zárom ki. A stílus kedvelői számára abszolút kötelező, majdhogynem hibátlan alkotás. Akik most szeretnének belekóstolni, azok számára sem lehet rossz választás. Vannak szívatós részei, de valóban az eddigi legkönnyebb játékuk. Viszont az open world részétől könnyen be lehet sokallni az elején. Én szívesebben ajánlanék egy Demon's Souls-t, de ha nincs PS5 a háztartásban, akkor lehet simán ezzel is kezdeni.