Megjelenéskor Radahn durván erős boss volt, főleg, ha alulszintezve mentél rá (mint én), mostanra olyan nerfet kapott, hogy szerencsétlen körberöhögtem a második végigjátszásban. Bár oda is igaz, hogy ha használod az odatervezett mechanikát akkor úgyis le lehet ölni, hogy egyszer sem ütöd meg.
Kis túlzással az egyetlen kihívást jelentő boss Malenia, de str karakterrel, próbaképpen leidéztem a mimicet és direkt kellett meghalnom, mert az egész P1 alatt stunlockban volt szerencsétlen.
Meg a platinában az is nagy könnyebbség, hogy ha trükközöl a mentéssel akkor egy végigjátszás elég a platinához, nem kell New Game köröket futni. DS1-2ben ehhez két és fél, DS3-ban 3, Sekiroban 4 végigjátszás kellett.
* Én például elsőre csak pár helyen, másodjára soha, sehol nem használtam semmiféle summont. De néztem egy streamert, aki direkt nem használta a Jump attackot.
Félreértés ne essék, szerintem is jó játék és jó, hogy sok embert bevonzott, de nekem a DS3 sokkal jobban tetszett minden téren. a souls és az openworld (ismét csak szerintem) nem fér össze.
...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...
