God of War Ragnarök:
2018-ban vettem meg életem első konzolját, egy PS4 Pro-t. Valószínűleg a lehető legjobbkor leptem meg magamat, mert csak úgy dúskáltam a minőségibbnél-minőségibb címekben. Természetesen egy volt ezek közül az az évben megjelent GoW is. Ugyan csöppet meggyűlt a bajom az irányítással, mert még csak akkor tanulgattam a kontroller használatot és anyáztam is miatta nem keveset, de ettől függetlenül valami elképesztő élmény volt! A történetmesélés, a karakterek, a játékmenet mind teljesen levettek a lábamról. Nem is volt kérdés, hogy nekem azonnal rá kell majd mennem az esetleges folytatásra.
És idén végre meg is érkezett, hogy végül totálisan magával ragadjon és végérvényesem a szívembe lopja magát a sorozat. Igaz, a régebbi részekkel nem játszottam, ami gondolom sokak szerint eretnekség. Na de sebaj!
A Ragnarök konkrétan nagyjából mindent tovább hozott a 4 évvel ezelőtti előzményből. Ami akkor jól működött, az most is remekül szuperál. Arról nem beszélve, hogy több játékelemet felturbóztak, ami csakis előnyére vált. Ilyen például a harc, amit ezúttal már önfeledt módon és piszkosul élveztem! Már nem okoz gondot az irányítás. Amit szintén érdemes kiemelni, az a látvány és a teljesítmény PS5-ön!!! Oké, az előző részt még kis belépőszintű tv-vel toltam, így nincs konkrét összehasonlítási alapom, de a grafika, a pár másodperces pályabetöltések és a stabil 60 FPS egészen frenetikus szintre emeli a játékélményt!
A történet és a karakterek ismételten valami félelmetesen jól sikerültek. A Jotunheim rész konkrétan örökre velem marad, hihetetlen volt!!! Egy olyan szinten varázslatos és mély érzelmekkel teleszőtt játékot rakott le az asztalra a fejlesztőcsapat, hogy azt szavakkal képtelenség visszaadni, ezt át kell élni! Számomra összességében sokkal jobb élmény volt az előző résznél, pedig már az is kiemelkedő minőséget képviselt. Nem egyszer küszködtem a könnyeimmel, csodálatos kaland volt!
The Callisto Protocol:
Nem bírom a horror játékokat, mert gyengék az idegeim és totálisan kitudok készülni rövid időn belül. Resident Evil VII és Alien: Isolation is betett és már az elején sikítva léptem ki és töröltem őket. Viszont a Dead Space-eket sikerült végigvinni annó. Igaz, hogy legkönnyebb fokozaton és sokszor majdnem berottyantottam, de valamiért nagyon beszippantott és imádtam! A kiadott képregény és filmek is sokat tettek hozzá, hogy annyira a szívemhez nőjön. Amikor elkezdtek szállingózni a videók erről a játékról, akkor már tudtam, hogy akármennyire is para, nekem ez mindenképpen kelleni fog! És szerencsémre nem lett annyira bődületesen idegtépő. Mármint az atmoszféra, a látvány, a hanghatások (5.1-en nekem jobban adta, hogy a controllerből szólt a rádió, ugyanez fejhallgatón szerintem ritka rosszul hangzik) nagyon durván elősegítik, hogy azért egy kellemesen borzongató érzés szinte végig átjárja a játékost és azért sok esetben fegyvert előre szegezve lapos kúszásban közlekedtem, miközben a visítások, sikolyok, fémcsörömpölések és puffogások dolgoztatták az idegvégződéseimet rendesen. Azért klisékből kijut rendesen játékmenet tekintetében és sajnos a történet sem olyan eget rengetően csúcs, mint reméltem, de a hangulat az végig nagyon ott van és a felszerelés fejlesztés/nyomtatás is hatalmas fun! Számomra bő 9,5 óra volt az egész játék, de elvileg gyorsabban is teljesíthető. Én sokat bóklásztam oda-vissza a szűkös tárhely miatt.
Számomra egy nagyon kellemes meglepetés volt. Inkább akció, mint horror. Talán ezért is vette be a gyomrom és függtem rá ennyire. Dead Space rajongóknak én nyugodt szívvel tudom ajánlani. PC-n állítólag förtelmesen futott pénteken, nem tudom mennyit sikerült rajta javítani. PS5-ön performance módban stabil 60 FPS és gyönyörű látvány! Külön kiemelném az arcmimikákat és lipsync-et, azok tényleg fenomenálisra sikerültek.
Kicsit kivoltam az új melótól és hogy kevesebb idő jut játékra meg sorikra. Lassabban haladtam Ragnarökkel is, mint szerettem volna. De végül csak sikerült megtolni a játékot és a sorozatos lemaradásaimat is behoztam. Úgyhogy ez most feltöltött rendesen és kicsit helyreállt a lelki békém! 
