Nem akarok nyafogni, de a tököm kivan már azzal, hogy oda jutottunk, hogy konkrét elvárás, hogy az ember nézzen meg tizenvalahány-akármennyi ÉVADNYI
mesét, hogy értse, mi zajlik a SW háza táján. Ideértve ezt a Thrawnt, vagy kit meg mindent. Komolytalan az egész, az AC:Valhalla végén éreztem ezt, hogy megvettem egy játékot, lejátszottam, és konkrétan halvány lila gőzöm nem volt arról, hogy mi történt az utolsó 3-4 órában, mert az egész egy hatalmas lore-bővítés meg utalgatás volt, de annyira, hogy a game önmaában nagyjából totál értelmezhetetlen, ennél fogva élvezhetetlen lett. Bejött mindenféle időutazás, meg ufó, meg gyökér mellékszereplő, meg felfoghatatlan technika, és odaszart a game közepére. Illetve végére, na értitek. És itt a fórumban magyarázta el nekem valaki azt a maga szempontjából tök egyértelmű dolgot, hogy az AC gamek önmagukban nem értelmezhetőek, mert ismerni kell a megelőző 15 részt, meg a könyveket, meg a képregényeket, meg az animét gondolom, és akkor érteném, hogy mi történik. És totál igaza van, én voltam a hülye (bár ezt nem mondta ki, mert azért itt alapból mindenki kedves a másikkal), merthogy ezt én nem tudtam, és ezt én el is fogadom, csak akkor írják rá, vagy valami. Teszem hozzá az is egy ~15 éves franchise és fogadni mernék, hogy a vásárlók alsó hangon 90%-a nem nyomta az első részekkel, mert ilyen időtávban ez az alap.
Baldur is blessed with invulnerability to all threats, physical or magical.
