Későn érő típus vagyok, sokáig nem vonzott az RPG műfaj. Aztán végül sok év elteltével a legnagyobb kedvencemmé vált. A Fallout 1-2 valamiért kivételt képezett, azokat olyan szinten imádtam, hogy a mai napig a dobogó legfelső fokán állnak a zseniális hangulatuk miatt!
Viszont a Baldur's Gate, Icewind Dale, Neverwinter Nights és a többi klasszikus nekem mind kimaradtak, nem érdekeltek. KOTOR, The Witcher 1, Dragon Age 1. Talán ezekkel kezdődött a kacsintgatás, aztán végül már nem volt megállás.
De ha már egyszer Larian, a Divinity: Original Sin első részét nem volt képes bevenni a gyomrom. Nekiugrottam 2-3 alkalommal, de mindig rövid úton uninstall lett a vége. Viszont a második résszel jött a teljes szerelem! Olyan szinten rákattantam, hogy kétszer végig is játszottam. Amikor jött a BG3 bejelentés és kiderült, hogy lényegében egy DOS3, csak más néven, akkor már tudtam, hogy NEKEM EZ AZONNAL KELLENI FOG! Nem tudtam semmit az előző két rész történetéről, de annyira nem is zavart. És mivel nyilatkozták is, hogy ezen információk hiányában is tökéletesen élvezhető, onnantól már végképp nem aggódtam emiatt. Nem játszottam vele a korai hozzáférés időszakában és nagyon sikeresen el is kerültem minden spoilert a 2,5 esztendő alatt, így abszolút újdonságként éltem meg minden egyes részletét. A sztori bombasztikusan indul és pislogtam rendesen, hogy itt aztán mi epic shit lezajlik pár perc leforgása alatt! És végül a bődületes bevezetés után megindulhatunk a hatalmas első fejezet területén, hogy összeszedjük a kis csapatunkat és válaszokat találjunk. Akik játszottak a DOS részekkel, azok számára már abszolút ismerős lesz minden. A jól bevált receptet követték, csak mindenen picit finomítottak és beadtak némi szteroidot is. Leginkább a kontrolleres irányítás lett hatalmas előrelépés a DOS2-höz képest. Minden sokkal egyszerűbb és sokkal jobban kézre áll, minden funkció elérhető maximum két gomblenyomással. Teljesen személyre szabható tárcsák ugranak fel, amiket kedvünk szerint alakíthatunk. Tárcsákat is hozzáadhatunk, de le is vehetünk. Hihetetlenül kézre áll, élvezet volt kanapéról végigtolni! A grafika nagyon pofás, a teljesítmény is abszolút rendben volt. Ugyan én lekorlátoztam 120-ról 60-ra, mert egy ilyen játékban szerintem abszolút felesleges ennél több, de max grafikán gyönyörűen és tükörsimán futott.
És akkor beszéljünk kicsit a problémákról is, mert bizony akadtak. Harc közben néha támadás után megállt az élet és csak 6-7 sec elteltével jött a találat. Ez valamikor 2 héttel a megjelenés után kezdődött, lehet valami apróbb patch okozta. Nem tragédia, de néha forgattam a szememet. 3-4 küldetésem bugos volt. Volt amelyik csak hangyányit, volt ami kimondottan. Hiányzó átvezető videó vagy éppen nem triggerelődött. Az NPC nem ott volt és nem olyan állapotban, ahogy kellett volna. Ez a temérdek mennyiségű küldi elenyésző százalékát teszi ki és azonnal lehet rá megoldást találni a neten, de nem mehetünk el mellette szó nélkül. Az ACT1 szinte teljesen kifogástalan, ACT2-ben kezdődnek picit a gondok és érezhetően az ACT3-ra jutott a legkevesebb tesztelési idő. Ráadásul állítólag egy teljes városrészt és rengeteg tartalmat kivágtak végül az utolsó felvonásból. Ha jól tudom, akkor az egyik társunk küldetése így nem is zárható le kellőképpen, de mintha ezt pont most javították volna a tegnapi méretes tapasszal. De mindezek mellett tökéletesen végigjátszható és abszolút élvezhető a teljes kampány.
De az biztos, hogy a Larian ezúttal is valami félelmetesen kitett magáért! Már önmagában csak az, hogy nincs két egyforma NPC és nincs két egyforma válasz. Sok 100 teljesen egyedi kinézetű lény népesíti be a játék világát és mindegyiknek van valami saját mondanivalója. A világ él és lélegzik, a zenék frenetikusak, a sztori lehengerlő és fordulatokkal teli, a társak személyisége és küldetéseik lebilincselőek és kellően mélyen kidolgozottak, a harc pedig tömör gyönyör! Döntéseinknek súlya van, méghozzá nem kicsi! És nem egyszer kell fajsúlyos döntést meghoznunk, ami komolyan befolyásolhatja a világ és egyesek sorsát. Nekem egy viszonylag korrekt befejezést sikerült összehoznom, ami közel áll a szívemhez. Bár néhányszor magamat is megleptem, mert nem hittem volna, hogy bevállalok egyes lépéseket. Az biztos, hogy még 2-3 végigjátszás simán benne van és nagyon érdekel, hogy milyen másfajta végkifejleteket lehet összehozni. Vagy például egy igazán gonosz Dark Urge végigjátszás is fun lehet, bár az nagyon nem én vagyok. Az viszont abszolút biztos, hogy én valami hihetetlen mód élveztem ezt a nem egész 126 órát, amit a játékban töltöttem!!! Ha valaki egy majdnem tökéletesre csiszolt játékélményre vágyik, annak azt javaslom, hogy várja meg a Definitive Edition megjelenését. A többieknek viszont hajrá, mert én úgy gondolom, hogy ez a cím jelenleg a cRPG műfaj csúcsa.
