Vajon mi a háttere ennek? Mármint lelkileg?
Most akiket láttam azok közt volt ilyen majdnem hajléktalan kinézetű, illetve egy cigány család. Ha jóhiszemű akarok lenni, akkor azt mondom, hogy lehetséges, hogy mindenkiben ott van az az érzés, hogy adni akar? És míg van aki tud pl érdemben önkénteskedni, vagy a saját társaságában igyekszik tenni az emberekért, ha valaki szegény akkor úgymond már csak állatok felé tudja az adakozását kimutatni? Akkor is, ha amúgy ezzel árt a körülötte lévőknek?
Tehát a szándékot nem feltétlenül tudom elítélni, hiszen tenni egy élőlényért jó dolog, de ugyanakkor az a belátás nincs meg, hogy vannak élőlények amik kártevők és nem az az érdek, hogy azok etetve legyenek.
Szóval részben az idegesített, hogy a gyerkőcök, akiknek nyilván érdekes minden állat, azokat a szüleik nem tanították, hogy mi történik itt? Miért vannak itt ezek az állatok? Mi a szerepük a városban? Miért kártékonyak? Miért nem érdemes péksütit adni nekik?
Man literally too angry to die