a magyar kiváltsági joggal rendelkező nemesek rendszeresen jártak Párizsba kártyázni, a gazdálkodással nem igazán akartak foglakozni, pedig már az osztrák és a cseh földeken majdhogy nem már gőzekével szántottak, ők pedig ragazkodtak a letelepitettek robot munkájához. Na az persze ment is egy darabig, de aztán valahogy a jobbágynak eszébe sem volt a sajátján kivül a mást is megművelni. Szegény intéző nem győzte hajkurászni a jobbágyokat robotra. Mivel hogy a földeket nem igazán müvelték, az angol átutazó irományában is hatalmas magyar földterületek maradtak megmüveletlen- irt az Intéző Párizsba a feldesurnak, hogy nosza, jöjjön már haza, mer nem áll jó a széna
Haza érve az uraság látja hogy eszik a verebek a búzát, na persze fizetni meg nem akarnak.
Nincs mit tenni, hitelt fesz fel a Román Bojártól, aki ugyan magyar földet nem vehet, mert az a magyar nemes örökös kiváltsági joga, de hitelért cserébe megkpja a földeket tartós használatra, amit persze eszébe sincs vissza adni, ha az uraság nem fizet,- már szegénykém persze miből fizetne, ha nincsen miből.
igy aztán a jó magyar vitézi nemesek elkártyázták és átadták a a földeket a Román bojároknak, és Trianon szentesitette a kártyaadóságot.
nem kellene vissza ultizni?
"Igen lattam, volt egy aranyos lany akivel.."