Bár nekem - személy szerint - elég sanyarúan alakult a vizsgaünneplésem. Legalábbis a rutin után. Sajnos el kell mesélnem az egészet, hogy aránylag érthető legyen... (már ha édekel valakit)
Hatan voltunk cimborák, akikkel elhatároztuk, hogy egyszerre megyünk jogsizni. Az egyik srác nem jöhetett el a Kresz-re, mert nem ment el előtte orvoshoz, egy pedig feladta, mert sokallta az árakat. Két srác megbukott a Kreszen, így ketten maradtunk. Ugyanazon a napon volt a rutinvizsgánk. Csak én mentem át.
Ez a srác, akivel akkor együtt vizsgáztunk egy nagyon jó barátom, így sajnáltam a srácot. A rutin-vizsga ünneplése tehát meghiúsult.
Amúgy is - mint már egy korábbi hozzászólásomnál említettem - az volt az egész jogsi ünneplésének a pillanata, amikor először mentem egyedül az országúton. Akkor jöttem rá, hogy ezért érdemes élni!
Örültem. :)
