A történet tényleg eszméletlenül valósághű és hiető de azért különös hogy Sven mindenre igy emlékszik még a legkisebb orosz falura is (bár lehet csak mert saját fogyatékoságombol indulok ki- marha rossz a memoriám), biztos utána nézzet... na meg tök mázli hogy minden szenvedés, fogság után ujra egymásra találnak a barátokkal több száz kmre arrébb.
A könyv állati, tervezem az összes beszerzését. Külösösen a humorosrészek tetszenek nem végig komor, ironikus hangulatu igazán életszagú az egész!! A könyv mellesleg nem csak szorakoztatt ha nem nevel is (jól jön az az irodalmi tananyag!) akinek eddig bár mi aféle elképzelés lett volna hogy a háború jo kis móka az most kénytelen lesz felébredni a valoságba mert nagyon is nem az!
Most találtam egy marha jó oldalt: www.svenhassel.net kötelező! Szegény Sven mukso mára már tök ari szakálas bácsika!
Wotan:".lesz még Moszkva magyar falu...!" ugy legyen!
de én egyelöre megelégednék Erdélyel, Felvidékel...
Villers-Bocages, 1944
