II. Világháborúban fejlesztett fegyverek, félbemaradt eszközök

offtopic
"ez baromság", "ez ostobaság".
Nem lepődtem meg, tőled ez várható.

ontopic

"Ezzel párhuzamosan a csepeli üzemekben máris megkezdték a repülõgépgyártáshoz szükséges speciális szerszámok készítését, hiszen a Honvédelmi Minisztérium addigra aláírta a németekkel az elsõ gyártási szerzõdéseket, miszerint a magyar üzemekbõl Me 210 és 109 tipúsú repülõsárkányok, illetve DB-605-ös repülõgépmotorok kerülnek ki.
A gondos és a legnagyobb titokban tartott elõkészületek nyomán 1941 augusztusában hozzáláttak a Dunai Repülõgépgyár Rt. mûhelyeinek, üzemcsarnokainak építéséhez Szigetszentmiklóson és a Horthy-ligetben. A csepeli sárkányosztályon a gyártási elõkészületek folytak, elkezdték a Me 210 Ca-1 repülõgép terveinek másolását, a mûszaki fordítások elvégzését, a leendõ szerelõk kiképzését.

Az elsõ harci repülõgépek gyártása csak a következõ tavasszal, márciusban-áprilisban kezdõdött el. Kováts Lajos történész, a Dunai Repülõgépgyár Rt. története címû könyvében rögzíti, hogy az elsõ Me 210-Ca-1 repülõgép 1942. december 21-én emelkedett magasba. Jelzése RF+PA volt. A gép berepülõpilótája Eszenyi Dénes százados volt.

A magyar repülõgépgyártás sorsa lényegében 1944 áprilisában eldõlt, amikor 3-án és 13-án angol-amerikai repülõgépek bombatámadást hajtottak végre a repülõtér és a szerelõcsarnokok ellen. Noha a kevés épségben maradt szerelõüzemet a katonák elõbb a budatétényi és a kõbányai pincékbe telepítették át, s folytatták a motor- és alkatrészgyártást, 1944 decemberétõl már "bécsi Dunai iroda" néven mûködtették egészen a háború végéig.

(Forrás: Kováts Lajos: A Dunai Repülõgépgyár Rt. története, 1985.)

Szerzõ: Tóth János "

http://www.csepel-sziget.hu/tortenelem/harcirepulo.htm

" 1943-tól német tõkeérdekeltségekkel új repülõgépépítõ gyárak is létesültek Magyarország területén, amelyeknek feladatuk volt a lebombázott német gyárak termelését pótolni. A Csepel-sziget közepén, Tököl mellett, Dunai Repülõgépgyár Rt. néven létesült gyár és gyári repülõtér Messerschmitt Me 210 típusú, kétmotoros, kétüléses rombolók gyártására rendezkedett be. A Messerschmitt gépek 1475 LE-s Daimler-Benz, DB 605 folyadékhûtéses motorját a WM gyártotta. A Dunai Repülõgépgyár 1944 elején már napi egy gépet gyártott, de az elkészült 270-bõl csak kb. 170 került a magyar légierõ állományába, a többit a németek vitték el. Ugyanebben az idõpontban a kibõvített gyári vagon-gyári repülõgépüzemben Messerschmitt Bf 109G együléses, egymotoros vadászgépeket gyártottak sorozatban, hasonló feltételekkel. Az elkészült 609 gépbõl csak kb. 240 került magyar alakulatokhoz a 2/1, 1/4 és 1/1 felszerelésére."

http://www.huaf.hu/tortenetunk/mvh.html

Az egyik szerint 1942-től gyártották, a másik szerint 1943-ban létesült a gyár. Most akkor kinek van igaza?

Nem tudom hol néztél utána, de ez baromság. Át kellett tervezni kicsit, de egyáltalán nem volt rossz konstrukció. A 410-es miniimálisan tért el tőle(erősebb motor és a későbbi 210-es sorozatok szárny hátranyilazását is megszűntették, szóval ez PONTOSAN úgy nézett ki, mint az első 210-es szériák), az átnevezésnek is inkább pszichológiai okai voltak.
Ismerek pár volt 210-es pilótát, senki sem panaszkodott a gépre. A legnagyobb tapasztalatú magyar berepölőpilótáknak is tetszett(talán ők kevésbé voltak jól tájékozottak, mint ti?).

A terveket nem 44-ben addták át, ez ostobaság. A magyar Messzer program már eleve úgy indult, hogy a 109 és a 110 felváltására annak korszerűbb utódtípusa (mikor a szerződéseket aláírták, még nem derültek ki a korai 210-es problémák). Nem a németek sózták ránk a 'szart'.
Az első magyarpéldányok 42 végén, 43 elején készültek el (ha jól emlékszem, 43 legelején repülték be őket). Tessék utána nézni, fejből nem tudom.
A magyarok pedig nem a félig kész német gépeket vették meg. Ezek itt az utolsó csavarig, a festékig teljesen magyar gyártásúak voltak, kivéve a gépágyúkat és a géppuskákat - ezek jöttek Németországból. A típusjelzésük 210 Ca-1 volt. A D a felderítőváltozat jelzése volt.
Az arányokról meg annyit, hogy a magyar gyártásnak kb. 2/3-a lett a magyar légierőé.

Utana neztem a webwn az Me210-nek.
A nemetek azert nem szerettek mert a sarkanya tul instabil volt es megbizhatatlan ezert nehany szaz darab utan leallitottak a szeriat.
Kesobb attaerveztek de ez s lett sokkal jobb.1944-ben atadtak a terveket a magyaroknak, mi is atterveztuk es kiderult hogy egy egesz jo felderito,gyors/zuhano bombazo,nehez vadasz lett belole. a Haboru vegeig epitettek es hasnaltak.Egyebkent a kegyartott peldanyok 2/3-a ment a nemeteknek 1/3 meg maradt nekunk. de aranyokban szamolva mi sokkal jobban hasznaltuk

Life is short, drink faster!

Tobak Cica bátyánk első könyvét érdemes beszerezni a saját élményeiről, a másik kettő felejthető (Kanadai Magyar Szárnyak cikkeket használt fel, de néha akkora hülyeséggeket összeírt, hogy az elképesztő - a Pumák és Boszorkányokban pl. a Lázár Jánosról írt sztorik 100%-ban kamuk)
A Me 210-es nem bukott meg, csak át kellett tervezni kicsit. A mi légierőnk is jó hatásfokkal használta.