Zsidó zászlóégetés Magyarországon - botrány! Mindennek van határa vagy csak nálunk van ekkora felháborodás belőle?

Ki hozta az izraeli zászlót?
2004. január 18. 13:44


Szarka Ágota - Torkos Matild
A Magyar Nemzet birtokába került dokumentumfilm tanúsága szerint nem M. Giorgio Richard vitte az izraeli zászlót a Tilos Rádió elleni tüntetésre, és nem ő kezdeményezte annak meggyújtását.


A filmfelvétel a 168 Óra munkatársának, Nehéz-Posony Katának a fotója, valamint Kisberk Szabolcs operatőr lapunknak adott nyilatkozata és más szemtanúk vallomása is azt támasztja alá, hogy a vasárnap délutáni, közfelháborodást kiváltó akció egy harmadik fiatalember gondoskodó „előrelátásának” köszönhető. Őt a zászlót elégetők és a lapunknak nyilatkozó szemtanúk sem ismerik. A szóban forgó fiatalember csak addig tartózkodott a zászlóégetés helyszínén, amíg átadta az izraeli zászlót az elkövetőknek. Ezután eltűnt a tömegben, a zászlóégetést már nem nézte végig.

A rendőrség mindössze annyit erősített meg, korábbi közleményük szerint egy hetilap felvétele alapján valóban keresnek egy harmadik személyt, ám az ő szerepe még tisztázásra szorul, még az is elképzelhető, hogy meg akarta akadályozni az eseményt – közölte Tóth Gábor, a BRFK helyettes vezetője. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szemtanú és a filmfelvételt készítő operatőr tegnap vallomást tett a rendőrségen; az operatőr által forgatott filmet vizsgálják.

Kisberk Szabolcs, a Hunyadi TV szerkesztő-operatőre a Magyar Nemzetnek átadta azt a filmfelvételt, amelyet a kispesti kerületi televízió hétfőn este vágatlanul sugároz majd. Kisberk Szabolcs kamerájával rögzítette és figyelemmel kísérte az izraeli zászló meggyújtásának előzményeit is. A fiatal operatőr lapunknak elmondta: a zászlóégetés azzal kezdődött, hogy egy idősebb, nemezsüveget viselő úr (a később közösség elleni izgatással meggyanúsított B. Miklós – a szerk.) elővett egy Tilos Rádió feliratú pólóinget, és meggyújtotta. B. Miklós lapunknak elmondta, a pólót és egy gyógyszeresüvegnyi benzint a kordonon túlról adták neki. Kisberk úgy emlékezik: „Amikor a ruhadarab már az aszfalton égett, a tömegből egy sötét, rövid kabátos, barna hajú, 20–25 éves fiatalember lépett a csoporthoz, szétbontotta az izraeli zászlót, amit a zsebéből vagy a kabátja alól vett elő. Egyik végét a nemezsüveges úr kezébe adta, a másik végét pedig ő fogta két kézzel, a lángok fölött. A fiatalember néhány másodperc múlva átadta a zászló másik végét a vele szemben, a jobbján álló fehér dzsekis fiatalembernek (mint később kiderült, M. Giorgio Richardnak – a szerk.), majd gyorsan hátralépett, és hirtelen elvegyült a tömegben.

A dokumentumfilmen egy fotós gépének vakuvillanása azt jelzi, hogy a jelenlévő fotóriporterek valamelyike megörökítette a sötét kabátos fiatalembert, kezében az égő póló lángja fölé tartott izraeli zászlóval.

Kisberk Szabolcs elmondta azt is: „Miközben a tűz fölé tartotta a fekete, rövid kabátos fiatalember az általa hozott izraeli zászlót, egy mögötte álló férfi a kezével eltakarta a sötét kabátos szemét, azaz a fél arcát, nyilván azért, hogy a csoporttal szemközt álló fotósok és operatőrök ne tudjanak használható felvételt készíteni róla”. Kisberk Szabolcs hangsúlyozta: rajta kívül több fotós is dolgozott az események alatt a Tilos épületét védő kordon mögött, éppen szemben a zászlóégető csoporttal. Kisberk emlékezete szerint a fekete kabátos fiatalembert nem látta a tüntetésen, sem a zászlóégetés előtt, sem utána, nem volt ott a jelszavakat skandáló csoportban sem.

A sötét kabátos fiatalembert, kezében még a teljesen szét sem hajtott izraeli zászlóval Nehéz-Posony Katának, a 168 Óra fotóriporterének sikerült megörökítenie.

A közösség elleni izgatással vádolt M. Giorgo Richard a zászlóégetésben játszott szerepéről a Magyar Nemzetnek annyit mondott el: „Nem nálam volt a zászló, nem én vittem oda, semmilyen gyújtóeszköz nem volt nálam. A tüntetésre, amiről az utolsó pillanatban, vasárnap délután szereztem tudomást, késve érkeztem. A zászlóégetéssel kapcsolatban egyelőre többet nem kívánok elmondani.” Hozzátette: „Őrizetbe vételemre kedden délután került sor, miután házkutatást tartottak családom lakásán, ahonnan a háromezer darabos könyvtárunkból harminc történelmi, hadtörténeti és irodalmi művet vittek el, többek között Wass Albert, valamint Földi Pál, a népköztársaság nyugalmazott katonatisztjének könyveit, és Gordon Williamson angol hadtörténész, a hitleri terror eszközeiről írott művét is, és más e kor történetét tárgyaló műveket.” M. Giorgio Richard egyetemi szakdolgozatát e témakörből írta. A rendőrségnek a szakdolgozathoz – amire egyébként jelest kapott – felhasznált forrásmunkákat sikerült lefoglalnia – közölte M. Giorgio.

Kisberk Szabolcs megerősítette M. Giorgio állítását: „Tisztán láttam, hogy a fekete, rövid kabátot viselő fiatalember nyújtotta be a tűz fölé az izraeli zászlót, M. Giorgio csak segített neki, átvéve tőle az egyik végét.” Az általa készített videofelvételek is ezt támasztják alá.

A Hunyadi TV felvételein egyébként pontosan látható, ahogy a fekete, rövid kabátos fiatalember előrefurakodik a tömegből az égő pólót körülálló csoport irányába, majd jobb kezével a kabátja alá vagy a zsebébe nyúl. A felvétel itt néhány másodpercre megszakad, mivel egy öregúr nézelődés közben véletlenül belelépett a tűzbe, és az operatőr – nehogy a láng belekapjon a ruhájába – figyelmeztette, álljon arrébb. Ez idő alatt került a tűz fölé a sötét kabátos fiatalember kezében lévő zászló – állítja az operatőr. A 168 Óra fotója azonban dokumentálja az operatőr által nem rögzített, a sötét kabátos fiatalemberre nézve terhelő tényt.

Az eseményeket rögzítő filmfelvétel következő képkockáin a sötét kabátos fiatalember arca nem látható, ám az már tisztán kivehető: egy fekete kabátos személy két kézzel tartva (bal kezén karórával, amely a 168 Óra fotóján és a filmen is jól kivehető), egyedül lógatja a tűz fölé az akkor még félbehajtott zászlót, majd széthajtja, és egyik felét átnyújtja a tőle balra álló, nemezsüveget viselő idősebb úrnak, aki lehajol, és átveszi tőle. Néhány másodpercig csak ők ketten tartják a zászlót, amely nehezen gyullad meg. Csak ekkor lép oda M. Giorgio Richard, és veszi át a zászló másik végét a fekete kabátostól, aki – Kisberk Szabolcs állítása szerint – azonos a tömegből a pólóégetőkhöz előrefurakodó fiatalemberrel. A zászló átadását követően hirtelen elvegyült a tömegben, az égő zászlót körülvevő csoportról másodpercekkel később készített képkockákon már nem is lehet felfedezni a sötét kabátos fiatalembert. Kisberk Szabolcsnak az volt a benyomása, a zászlóégetők és a fekete kabátos, aki a zászlót hozta, nem valószínű, hogy ismerték egymást. Ezt erősíti meg az is, hogy néhány percnél többet nem töltött a zászlóégetőkkel, és ez idő alatt nem is beszéltek egymással. Kisberk hangsúlyozta: állításait a bíróság előtt is vállalja.

A sötét kabátos fiatalember által félretolt szakállas férfit a Magyar Nemzetnek sikerült megtalálnia. Ő Lanczner Ferdinánd, aki közelről szemlélte végig a zászlóégetést. Emlékei egybevágnak a Hunyadi TV operatőrének nyilatkozatával. Mint elmondta: kezdetben még normális mederben folytak az események, olyannyira, hogy mikor a Tilost védő kordon szétesett, az ott álló tüntetőkkel együtt segítettek a rendőröknek és a rendezőknek helyre tenni a kerítés elemeit. Mikor a nemezsüveges férfi meggyújtotta a Tilos Rádió feliratú pólót, a csoport mögött, a jobb oldalon állt. Ekkor valaki hátulról-oldalról meglökte és előretolakodott:

– Ahogy furakodott előre, éppen ráláttam. Az orrom előtt vette elő a kabátja alól az összehajtogatott, drága anyagból készült izraeli zászlót. Azt láttam, hogy kibontja, és félig előre hajolva két kézzel belógatja, belobogtatja a tűz fölé. A zászló viszont alig akart meggyulladni. Aztán átadta a zászló végét a nemezsüvegesnek, a másik végét pedig a fehér dzsekis fiatalembernek. Aki a zászlót hozta, pillanatok alatt felszívódott. Hátralépett, és eltűnt. Az arcát nemigen figyeltem meg, ami nekem feltűnt, hogy meglökött, aztán a kabátjából elővette a zászlót. Emlékeim szerint 20–25 év körüli fiatalember lehetett. Az egész nem tartott két-három percig. A zászlót aztán már tényleg a két meggyanúsított égette el – szögezte le Lanczner „Satu” Ferdinánd, hozzátéve azt is: a rendőrök vezetője a zászlóégetés alatt mindvégig a tüntetők között volt, az események mögötte zajlottak, úgyhogy nem láthatta azokat. A parancsnok az egyik fotóst ért atrocitás után igyekezett a kedélyeket lecsillapítani. Ám, tette hozzá, a kordon mögött tartózkodó rendőrök szerinte mindent láttak, és elképzelhető, hogy felvételük is van az eseményekről, mivel egyikük kezében videokamera volt.

A BRFK kommunikációs osztályán ellenben úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a rendőrség nem dokumentálta a tüntetést. Lanczner Ferdinánd szerint a zászló előkerülését valószínűleg a kordon mögött számos, folyamatosan dolgozó fotós, operatőr is rögzíthette, ezért különösnek találja, hogy egyetlen híradás sem számolt be az előzményekről.


Bocs a hosszúságért!