Juliana nem állta meg mosolygás nélkül. Joe olaszos modora nem tette lehetővé, hogy egyszerre vezessen és magyarázzon.
Abendsen úgy áll hozzá, mintha olyan nagy különbség lenne, hogy végül az USA vagy Nagy-Britannia kerekedik felül. Badarság. Nincs rálátása, fogalma sincs a történelemről. Egyik kutya, másik eb. Olvastad valaha is a Ducét? Beleadta a lelkét. Gyönyörű ember volt, gyönyörű írás. MegmaŹgyarázza az események rejtett valóságát. A háború valóban a régi és az új között zajlott. A pénz ezért keverték bele a nácik tévesen a zsidókérdést és a közösségi szellem között, amit a nácik Gemeinschaftnak neveznek, népközösségnek. Mint a szovjetek. Kommuna. Nem így van? A baj, hogy nem, mert a kommunisták belecsempészték a Nagy Pétertől származó pánszláv birodalmi céljaikat is, és a szociális reformok csak a birodalmi ambíciók eszközei lettek.
Mussolini is ezt tette, gondolta Juliana. Pontosan ezt.
Igen, tragédia, hogy a nácik gengszterek darálta Joe, ahogy éppen megelőzött egy lassú teherautót. De a változást a vesztes mindig megszenŹvedi. Ebben semmi új nincs. Nézd meg a korábbi forradalmakat, FranciaŹországot, vagy Cromwellt. A németek túlzottan hajlanak a filozofikusságra, és túl színpadiasak is. Az a rengeteg felvonulás. Az igazi fasiszta soha nem szövegel, csak cselekszik. Mint én magam is. Nem?
Kurvajó könyv. lehet, hogy örök kedvenccé léptetem elő.
Sose vitatkozz idiótákkal, mert lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal.
