Medal of Honor: Pacific Assault vs Men of Valor

bar ez igen negativ velemeny, de manapsag minden forditva van lsd GS ;]]]

~~~

every breath you breathe deep, I feel you circulating through me

THX.

Forza JUVE. Nagyjából ennyi. xD

"Egy afrikaiamerikai (micsoda új kifejezések...) katonát alakítunk, aki - a többiekhez rendkívül hasonlóan - a háta közepére kívánja az egész értelmetlen háborút. A nyugisan kezdődő game során természetesen egyre vadabb helyszínekre fogunk eljutni, így unatkozni biztosan nem lesz időnk. Aki figyelmesen olvasott, már észre is vehette az első újítást, amit a készítők eszközöltek: egy feketebőrű baka szemszögéből ízlelhetjük meg, milyen is lehetett közel fél évszázaddal ezelőtt egy olyan hazáért harcolni, ahol nem éppen voltak sztárok a sötétbőrűek - mármint abban az időben. Az ötlet szerintem jó, némi változatosságot eredményez, az egyetlen baj az, hogy nem megfelelően építették be a kiegészítő történeti elemeket, így egy kicsit zavarosnak hat az egész. A küldetések között mindenféle leveleket olvashatunk, beszélgethetünk a többiekkel, stb., de valahogy nem éreztem a közvetlen kapcsolatot ezek között a hangulati elemek és a harctéren történtek között.
Érdekes dolog egyébként a hangulati kérdés, éppen ezen elmélkedtem a vietcongok vadászása közben. Jó grafika, érdekes helyszín és történet, ám mindez mégsem elég ahhoz, hogy egy magával ragadó játék és élmény szülessen belőle. Talán a sok kis zavaró apróság az, ami a végén elrontja az amúgy remeknek indult összképet. Vehetjük például a grafikát, ami a legújabb Unreal motornak köszönhetően elég szép minőségben elevenedik meg, ennek viszont iszonyatos kontrasztja a meglehetősen gyengén kivitelezett modell animáció, amiről később bővebben is beszélek. A környezet viszont gyönyörű, a dús növényzet nemcsak, hogy hűen tükrözi a vietnami vidéket, hanem nagyban befolyásolja a játékmenetet is. Egyszer például az egyik csapattársam észrevette, hogy a távolban ellenség közeledik, de még mielőtt tüzelni kezdtünk volna, hátrarohantunk a bokros részbe, és egészen addig vártunk, míg egy-két méterre ért tőlünk a járőrcsapat, s akkor egy szószerinti mészárlás következhetett. Nagyon elcsodálkoztam rajta, hogy mindenféle parancs kiadása nélkül is addig vártak a társaim, amíg én nem kezdtem el tüzelni, ezzel elősegítve, hogy nehogy idő előtt felfedjük a búvóhelyünket.
Persze nem csak mi tudjuk kihasználni a buja növényzet adta lehetőségeket, hanem Charlie is. A csapdák (lefedett, karókkal teli gödrök; húrral kifeszített robbanószerkezetek, stb.) teljesen általánosak, de az előbbiekben említett - általam használt - rejtőzködési forma is rendkívül népszerű a "sárgák" körében." by playware

~~~

every breath you breathe deep, I feel you circulating through me