Na tegnap este (jó szokásomhoz híven) megint vízre szálltam.....
Este indultam az újjabb őrjáratra kijelölt körzetem szerint Norvégia partjaihoz.....
(II-A hajómmal és 27 fős személyzetemmel, valamint öt torpedómmal)
Hát mit mondjak rendkívül elkeseredtem, mert csak legjobb esetben is 47-130 km-re voltak hajók, közelebb sajnos nem.
Már fogytán volt az üzemanyagom és (mivel 12 napja tengeren voltunk) a visszafordulást fontolgattam a kijelölt körzeteből, mikor arra gondoltam, megnézem
a térképen a legközelebbi kereskedelmi útvonalat hátha ott akad valami torpedóra.
Anglia és Írország között találtam is....
Irány oda...
Hát nem csalódtam, mert a partok közelében rögtön fel is fedeztem egy gyönyörűségesen szép kereskedelmi hajót.
A baj csak az volt, hogy iszonyatosan viharos volt a tenger voltak olyan pillanatok, hogy még a toronyt is elöntötték a hullámok.
Láttad már Lacko emlékszem vagy úgy fél/egy éve latolgattuk mekkora hullámokat tudnak majd produkálni, hát nem pite a vihar, az biztos
Na szóval párhuzamosan fordultam a hajóval, kellő távolságot tartva, nehogy úgy járrjak, mint már annyiszor észrevesznek és valami iszonyatos cikk-meg cakk meg forduló manőverekbe kezdjen.
Merülés és várakozás, hogy a megfelelő pozícióba fordíthassam a hajót, közben óvatosan egyre közelebb kerültem a kicsikéhez!
Végül úgy 600 méterről elengedtem egy torpedót (persze megkértem a kollégát szíveskedjen a koordinátákat kiszámítani) mivel igen viharos volt a tenger és csak '39 telén járunk nem sok esélyt adtam magunknak a sikerre (torpedóbesülésekre gondolok).
És láss csodát az első torpedó talált és a hajó kigyulladt, mire a felszínre emelkedtem már el is süllyedt!
Ezután visszaindultam a hazai kikötőbe, de alig telt el úgy 1 óra egy romboló akadt az utamba.
A módszer hasonló volt az előzőhöz bár itt megpróbáltam még óvatosabb lenni, messzebről közelítettem a víz alatt.
Mivel előzőleg sikerrel jártam nem számítottam arra a mi bekövetkezett vagyis első találat sikeres volt!
Pont a gerincet érte és rögtön hatalmas robbanás kiséretében kettétört a hajó (valószínűleg a hadianyagraktárat érte a találat).
Hatalmas éljenzés a hajón!!!!....
Most viszont már tényleg hazafelé kellett vennem az irányt (úgy 35%-on állt az üzemanyagszint).
És most jött a meglepetés, alig telt el egy nap (még nem távolodtam el Anglia partjaitól) egy magányos gép észrevett és kétszer csapott le ránk!!!
Persze vészmerülés, de a hajón sújos károk keletkeztek.... a rádiósom és a fülelőm meghalt, valamint két másik matróz is súlyosan megsérült!
Próbáltam maradni még úgy fél órát, de csak 30 méterig süllyedtem.
Majd amilyen gyorsan csak lehet, irány a felszín!
Ott szellőztetés és a hibák kijavítása.
Mivel már délután négy felé járt az idő, arra gondoltam, hogy lemerülök és megvárom az estét, hogy a sötétség oltalmában a felszínen folytathassam haza az utat.
És itt ért a második trauma, ahogy merültünk, úgy 20 méter környékén újjabb kárjelentések futottak be a központba azonnal fel kellet emelkedjek.
(Lacko erről is már beszéltünk, úgy látszik jegyzi a progi a sérülések fajtáját, vagy ilyesmi, mert hiába javítják ki a hibákat a hajóban maradandó sérülések is keletkezhetnek és bizonyos nyomás elérésekor újra jelentkeznek, sokkal erőteljesebben
)
Na szóval, mivel a tzenger is igen viharos volt és az üzemanyag készletem is 25% alá esett, úgy döntöttem ESC....
(most lett volna jó egy fejőstehén - de sajna az még nem jelet meg pach formályában- remélem mihamarabb hoozák...!
Most hajófejlesztésben vagyok, hatalmas ugrás II-A ról, kettő II-B re váltok!!!
Mivel a személyzet tagjai közül is (végül a két súlyos sérült is elhalálozott) meghaltak, pótolni kell.
Itt jegyzem meg, nem gondoltam rá, de nagyon fontos hogy legyen a fedélzeten orvos nekem most nem vol erre a későbbiekben odafigyelek.
(ordítoztak orvos után, de sajna nem vittünk magunkal...)
Bocsánat a hosszú kis monológért........
Üdv.
zsoo
