'39 január 1-én végre vizre szálhattunk a legénységgel, nagyon izgatottak voltak, velem együtt. Az emberek megünnepelték kihajózásunkat. Kievickéltünk a szorosból és a parancs alapján északnyugatnak vettük az irányt. Gyönyörű napsütésben kémleltük a körülöttünk elterülő hatalmas tengert miközben halkan duruzsoltak a buzdító német nóták. Jó hangulatban voltunk és bizakodtunk a háború kimenetelével és sorsunkal kapcsolatban. Harmadikán megérkeztünk a számunkra kijelölt körzetbe, az út sima és viharmentes volt. Anglia északkeleti részénél járunk. Sötétedett mikor a kémlelő tisztem jelentette, hogy észleltek egy könnyű rombolót, a part közelében cirkált. Tőlünk talán 4 kilóméterre. Nem kockáztathattunk, merülésre adtam ki a parancsot. A fedélnyilas dübörögve bezárt, hangos kattogás közepette leereszkedtünk periszkóp mélységre, 10 méterre. Teljes gázra kapcsoltunk miközben a legénység pár tagja beinditotta a halkan duruzsolo villanymotorokat. Hat, hét csomóval közeledtünk a rombolóhoz. Szerencsére felénk tartott a maga 17-19 csomós sebességével. Kivártuk. Periszkóp le, ereszkedés 20 méterre. Enyhén recsegve de ereszkedtünk. 'Motor leáll' suttogta a fedélzeti tiszt. Füleltünk, csend volt. Vészjóslóan csendes volt a vörös fényben úszó irányítókabin. Megérkezett. Kezdetben alig hallhatóan majd hatalmas dübörgéssel siklott el felettünk. Szinte hallottuk a motorlapátok minden egyes csapását. Imbojgott és recsegett a hajótest. 'irány 235 fok teljes gázzal' A hangforrás után eredtünk elrejtőzve benne. Igaz utolérni nincs esélyünk de talén egy egy próbálkozásr van esély. Irányzékból ugy következtettem, hogy közvetlenül mögötte lehetünk. Felmentünk 10 méterre, kikémleltem a perszkópon keresztül. Nem vette észre minket, egyenes vonalban távolodott tőlünk, viszont csak 700 méterre volt tőlünk a tiszt számításai szerint. Első vetőcső TŰZ. Dübörögve és kattogva elindul az egyes torpedő, idő visszaszámlál. Igeny kicsi az esély ilyen szögből a becsapódás. Fél perc a becsapódásig, 15 másodperc, 5 mádosperc, 4.3.2.1...... csend. Nem robban.Valószínűleg észrevették a torpedót mert éles jobb fordulóba kezd. 'ALARM, vészmerülés' Periszkó le. Harmadgázzal fordulat balra 45 fokban, merülés 25 méterre. Morotok, ÁLLJ. Csend. Nem hallom a rombolót. Izgatott várakozás. 'semmi esélyünk, észrevett', kivártunk pár percet. majd lassan periszkópélységre emelkedtünk egyharmad gázzal. Körbekémleltem. A romboló valószínűleg elhaladt mégyegszer felettünk (majdnem felettünk) mert most is a tattját mutatta csak épp a másik irányba haladt 19 csomóval. Képtelenség beérni és már kilóméteren túl van. Perszkóp le, irány dél. FOlytatjuk a járőrözést. Két nappal később összeakadtunk egy kis-teherhajóval. Békésen és magányosan fuvarozott 7 csomóval Anglia felé. Vesztére. Mellé evickélte, ráfordultam 650 méterről, első torpi túz, a tattját találtam el. Begyulladt, lángokban állt de kitérő manőverbe kezdett. Kettes torpedó tűz, hatalmas robbanással találtam el a közepét, szanaszétt csapodtak a hajó darabkái a robbanás következtében. Lángolva süllyedt majd kettétört és lassan elsűllyedt. Felemelkedve már csak a kis füstoszlop árulkodott a korábbi helyére. Megcsináltuk. Tizenegyedikére értünk vissza bázisunkra, kimerülten de győzelem-mámoros állapotban
P4 2.4, 2x512 333DDR RAM, Sapphire Radeon 9800Pro, LG F700B, Samsung 120GB 7200 HDD
