Na, 1941 decemberében vízre kűldenek, akkor -gondoltam- elslattyogunk az ami partokhoz. Ugyebár. Piszok hosszú az út, odaérek, hát nem jön a jelentés, hogy a közelben konvoj ólálkodik!? Igyekszem olyan kurzust felvenni, aminek a végén pár elsüllyedt tanker van...
Vaksötét és köd. Hát nem tőlem párszáz méterre bukkan fel egy romboló! Persze egyből tüzet nyit, míg én szinte aludtam, persze azonnal vészmerülés...
Szétszedtek a mélységi bombái. Miután kis híján hónapig bandukoltam Amerikáig!
Dugjunk pulykákat a homérumba!
Épp mikor én is meguntam az ott dekkolást akkor ő is.
Elment én felemelkedtem és szétágyuztam a cargot.Utánna pont ráfordultam,hogy megyek a konvoj után,erre jönnek vissza a rombolók.
Vészmerülés és lopakodás a tenger fenekén elfele.Eddig nem követnek(szerencsére).
