Ezt esetleg propagandacélból el tudom képzelni. Sztálingrádba engedek vissza német katonákat, akiket előtte jól feltápláltak (ez már nov 22 után, amikor már katlanban voltak) és azok elmondták, hogy milyen rendesek az oroszok, és próbálták átcsábítani a többi katonát.
A Háború Virágfüzérek nélkül-ben azt írja Kershaw, hogy a 41-ben fogságba esett német katonák túlélési esélye kb. 5% körül mozgott. nem'tom ez mennyiben változott a későbbiek során.
Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.
, nem is a történet (raboskodtak, dolgoztak, vérhast kaptak, a társak hulláit máglyán égették és értük nem jött rescue team), hanem az író stílusa. Első 50 oldal dögunalom, utána remek. Asszem nő írta. Mondom, szürreális.