Háborús filmek és a valóság

"de szovjet katonákról már hallottunk teljesen meglepő, 44-45-ös sztorikat, ahol hihetetlenül emberségesen viselkedtek (civilekkel szemben). Meg persze az ellenkezőjét is, embere válogatja."
naná, nem minden ember vadállat.
6 millióból 3 millió halott nem is rossz. (dehogynem persze, hogy rossz, szörnyű), ha azt vesszük akkor "csak" minden második halt meg.
Ezt most nehogy félreértsétek, csak én azt hittem, hogy rosszabbak voltak a túlélési esélyek.

Szegény japók, akkor ők már régóta ott lehettek. Vagy a végén estek fogságba...?
Erről eszembe jut, hogy egy könyvben olvastam, hogy az amik a D-nap során fogjulejtettek egy koreai katonát német egyenruhában. (lehet, hogy kínai volt)
Amikor a japók legyőzték a hazáját, elkapták és besorozták. Aztán az oroszok kapták el, mint japán katona és besorozták. Utána meg a németek kapták el, mint orosz katona és besorozták. (vagy önként állt át), végül pedig az amcsik kapták el. szegény szar élete lehetett. Viszont rohadt nagy mázlija.
magyaroknak is lazsálni kellett volna, lehet ők is hamar megúszták volna.
nagyfater arról mesélt, hogy ettek füvet.

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

Orosz hadifoglyok közül (6 millióból) 3 millió halt meg a német táborokban/rabszolgamunka során.

És ahogy hallottam, akkor 45-ben a hazaérkezés után is kaptak a "jóból".

Ez a fejadag-megosztás eléggé meseszerűen hangzik, valahogy nem tudom elképzelni, de szovjet katonákról már hallottunk teljesen meglepő, 44-45-ös sztorikat, ahol hihetetlenül emberségesen viselkedtek (civilekkel szemben). Meg persze az ellenkezőjét is, embere válogatja.

Nagyapám mesélt érdekes sztorikat hadifogságból. Ott ahol ők voltak, volt jópár olasz és japán hadifogoly is. A szovjetek nem léphettek be a japán barakkba, eléggé "önműködő" volt, hallgattak a tisztjeikre. Mondjuk túl sok hasznukat nem vették, úgyhogy relatív hamar hazaengedték őket, akárcsak az olaszokat is, akik nem dolgozták halálra magukat.

Hát én ezt erősen kétlem, hogy minden orosz baka puszta jószívűségből örögbefogadott volna egy német hadifogjot, és megfelezte vele az amúgy is nagyon szűkös élelmét. Ezt esetleg propagandacélból el tudom képzelni. Sztálingrádba engedek vissza német katonákat, akiket előtte jól feltápláltak (ez már nov 22 után, amikor már katlanban voltak) és azok elmondták, hogy milyen rendesek az oroszok, és próbálták átcsábítani a többi katonát.
A Háború Virágfüzérek nélkül-ben azt írja Kershaw, hogy a 41-ben fogságba esett német katonák túlélési esélye kb. 5% körül mozgott. nem'tom ez mennyiben változott a későbbiek során.

Most nekünk, erőseknek kell elviselnünk a gyengék gyengeségét, és nem a magunk kedvére kell tenni.

Nem voltak százasok a japók sem, az biztos. Hadifoglyok éheztetése nem egyedi jelenség, de pl. a kínai civilek elleni biológiai hadviselés az ellenük bevetett atombombával egy szinten van szemétség szempontjából. Ha lehet, még a németeknél is fanatikusabbak voltak, ami ebben a háborúban még nagyobb kegyetlenséggel párosult.

POW-ok kapcsán amin még elcsodálkoztam, az a halálozási arány. Német táborokban a szovjet foglyok sora volt ugye a legrosszabb. De pl. a Sztálingrádnál fogságba esett németekkel az oroszok megosztották a fejadagjukat (más kérdés, hogy ez parancs volt). Igaz, hogy így is csak néhány ezren jutottak haza a 6.hadsereg katonái közül, de el tudjátok képzelni ugyanezt fordított szereposztásban? Persze a szovjetek is durvultak rendesen, de ezen komolyan ledöbbentem. Hatalmas áldozatok árán legyőzik a szülőföldjüket fenyegető ellenséget, de nem állnak bosszút. Bosszún itt az azonnali kivégzést értem, amitől a németek is tartottak és valljuk be, az egész háborúban ennek itt lett volna a legnagyobb "jogalapja". Szóval azért a hadifoglyokkal való bánásmód sokat elárul az adott országról...

'The owls are not what they seem'

Csendes-óceáni hadszíntérről meg a POW-okról jutott eszembe egy fénykép, amit a londoni Imperial War Museumban láttam, és eléggé megmaradt: egy szövetséges hadifoglyot mutat japán fogságban, aki van vagy 35 kilo. Így még (a történelmet ismerve, sajnos) "semmi extra" nincs benne, viszont egy baromi nagy és őszinte mosoly ül az arcán, amitől az egész roppant furcsává válik.

(Nem tudom, hogy hadifogolytábor felszabadulásakor készült, vagy amúgy, de eléggé nyomot hagy az emberben az a kép.)

Kiszabadítósdi? Fogolytáboros filmek terén eddig sem volt hiány kezdve a klasszikus Híd a Kwai folyó felett-től a Hart háborújáig (persze szövi foglyok sorsának bemutatásával). Esetleg ha a milliós szovjet hadifogolytömeg v. a háború utáni német POW-ok lennének kicsit jobban a filmipar célkeresztjében, dehát ennek esélye a nullához konvergál. Úgyhogy valahogy engem sem érdekel.

Évekkel ezelőtt olvastam egy könyvet az ázsiai hadszíntéren fogságba esett katonákról, elég furcsa volt. Mondjuk nem is a nevek voltak érdekesek (pl. Jumbo Elephant, nem is a történet (raboskodtak, dolgoztak, vérhast kaptak, a társak hulláit máglyán égették és értük nem jött rescue team), hanem az író stílusa. Első 50 oldal dögunalom, utána remek. Asszem nő írta. Mondom, szürreális.. Sem az íróra sem a címre nem emlékszem, olvasta valaki?

'The owls are not what they seem'

Újabb film a láthatáron...valahogy nem érdekel.

http://imdb.com/title/tt0326905/