Motocross Madness 2

Az első igazi PC-s motocross-szimuláció egyértelműen a Microsoft gondozásában megjelenő Motocross Madness volt, mely egy pillanat alatt meghódította a világot. Annyira szép és annyira új volt, hogy szinte nem is hittünk a szemünknek. Az egyetlen baj az volt vele, hogy nagyon arcade volt, és ezt sajnos a most taglalt új verzió is megtartotta.

Az engine-en első ránézésre nem változtattak sokat a fejlesztők. Ugyanolyan hirtelen vehetünk be akár 70 mp/h-val egy 90 fokos kanyart, mint elődjében. Amiben viszont fejlődést mutat a program, az a grafika és a kisebb összetevők (pl. akrobatikus figurák). A játékmódok megmaradtak a régiben, de azért hozzájött egy-két újdonság is, így az Enduro, Supercross, Nationals, Baja, Stunt Quarry és Pro-Circuit játékmódok állnak rendelkezésünkre, melyekhez Yamaha, KTM, Honda és Answer gépek használhatóak. Érezhető különbség igazából nincs a gépek között, de legalább már konkrét márkák közül válogathatunk. Ha már a választási lehetőségeket taglaljuk, fontos lehet, hogy ezennel hihetetlen mennyiségű, hatalmas kiterjedésű pálya áll rendelkezésre, melyeken már civil forgalomra is számítani kell (persze csak egyes játékmódoknál). Versenyezhetünk ellenfeleinkkel az arizonai sivatagtól egészen a hófödte hegycsúcsokig.

A versenyzés most sem sikerült túl könnyűre, csak az ugrásokért járó pontok versenyében tudjuk többé-kevésbé tartani a lépést (nyilván van, akinek az eredeti versenyzés is jobban megy). Ettől függetlenül kárpótol bennünket az élvezet, amiket az akrobatikus figurák látványa okoz. 16 féle figurát mutathatunk be, melyből az egyik túlélhetetlen (a kézikönyv rajzokon mellékeli, melyik mutatvány mit takar és mi az ugrás neve). Az ugrások mellesleg egészen bonyolult billentyűkombinációkkal varázsolhatóak elő, mint ahogy azt már az első verzióban megszoktuk.

Szórakoztathatjuk barátainkat is az ugrások mutogatásával, ha hálózatban játsszuk a játékot. Természetesen a szokásos módokban használhatjuk a hálózati opciót. - LAN (IPX), Internet, soros kábel.

Ami viszont a játékot igazán élvezhetővé és játszhatóvá teszi, az a grafika és a hanghatások. A hangról csak annyit, hogy könnyen összetéveszthető a játék hangja egy ablak alatt elrobogó terepmotor hangjával. Szóval hihetetlen realizmussal bír a játék hangja, és igazán nagyszerűen érzékelteti a sebességet, ami persze nem túl nagy, és ettől is realisztikus a játék. Ugyanis az ilyesfajta motorokkal nem érhető el túl nagy sebesség, de ahogy az a játékban is látszik hihetetlen gyorsulásokra képesek ezek a gépek.

A baj csak az a játékkal, hogy hiába dicsérjük agyba-főbe, mert tényleg szép, meg jó, de sajnos nagyon hamar meg lehet unni a játékot, ezért amolyan vasárnap délutáni unaloműző-szerepre van ítélve a program, akárcsak elődje. Egyszer talán majd látunk egy megunhatatlan verziót is a játékból...