A káosz hét szelleme megszökött Pandora szelencéjéből, és szétszéledt a világ minden tájára, elrejtve a szelence darabjait. A te feladatod, hogy kövesd a szélhámosokat a világ körül, keresd meg a hiányzó részeket, és zárd vissza a szellemeket Pandora szelencéjébe.
Minden város tartalmaz tíz darab rejtvényt, egy darabot a szelencéből, és néhány elrejtett bónuszt. Meg kell találnod az elveszett darabot a városban. Minden darab egy rejtvényben van elrejtve. Lehet, hogy az első rejtvény alatt, amit megfejtesz, megtalálod a szelence darabját, de az is lehet, hogy csak a tizedik alatt találsz rá. Ha megtaláltad az elveszett darabot, visszatérsz a térképhez, új városba utazhatsz, és kezdheted a következő darab keresését. Ha a szelence egy oldalán lévő mind a négy darabot megtaláltad, kapsz egy újabb rejtvényt, ami általában jóval nehezebb, mint az azt megelőzők, és ha azt megfejted, az egyik szélhámost már vissza is zárhatod a szelencébe. Egy szinten belül bármikor visszatérhetsz akármelyik városba, amelyiket még nem fejezted be. Így összeszedhetsz egy pár bónuszt, hogy azok segítségével oldd meg annak a városnak a rejtvényeit, amelyikben elakadtál.
A rejtvényekben a szelence darabjain kívül egy-egy bónusz is lehet elrejtve, amint azt már említettem. Ezek a bónuszok a következők:
Hints: az adott rejtvényben egy lépést megold helyetted, ha megakadtál, és nem tudsz rájönni, hogy hogyan tovább.
Free puzzles: az egész rejtvényt megcsinálja helyetted.
Ezeket a bónuszokat a képernyő bal alsó sarkában számolja a gép. Itt található még az is, hogy összesen hány rejtvényt oldottál meg eddig. Minden tizedik után kapsz egy "Free puzzle token"-t.
Minden városban tíz-tíz puzzle található. A tíz rejtvény tíz ikonja a város képe alatt található. A játék rejtvényeit tíz nagy csoportra oszthatjuk:
Find and fill: A képernyő bal oldalán egy vagy több képet találhatunk segítség gyanánt. Ha csak egy-két darab van, akkor valóban megkönnyítheti a dolgunkat, de ha több, akkor már olyan kicsik a képek, hogy nem nagyon lehet semmit kivenni belőlük. Ezekből a képekből néhány figura ki van vágva. Ezeknek a figuráknak a körvonalai vannak a "játéktéren" egymásra pakolva. Mivel a körvonalak metszik egymást, így minden körvonal apró darabokra esik szét. A jobb oldalon található színek akármelyikével ki kell töltenünk a körvonalakat. Ha egy körvonal minden darabját, se többet, se kevesebbet, kitöltöttük ugyanazzal a színnel, akkor az beilleszkedik a képbe, amelyikből eredetileg ki volt vágva. Nehezebb fokozaton ezek a körvonalak még forognak is. Ennek köszönhetően az apróbb részletekkel igencsak meg fog gyűlni a bajunk. Már csak azért is, mert az alacsony felbontás miatt még álló helyzetében is elég nehéz eldönteni, hogy ott most van valami, vagy nincs. A felbontás állítására pedig nem nagyon van lehetőségünk.
Focus point: Egy téglalap alakú kép sok kisebb téglalap alakú darabra van osztva. A darabok összekeverednek, és nekünk kell a kép részeinek cserélgetésével összeállítanunk az eredeti képet. Ezek mérete általában nem egyezik meg, így a részletek torzulhatnak a cserélgetések során. Ezzel csak az a baj, hogy ha egy kisebb képrészlet kerül egy nagyobb helyére, akkor azt elég nehézkesen lehet felismerni a pixelektől. Egy kicsit nagyob felbontású képekkel mindjárt másképp festene a dolog, de így néha a találgatásra kell hagyatkoznunk.
Image hole: Itt is adva van egy két dimenziós téglalap alakú kép. Ezúttal nincsenek összekeverve a részek, és nem is hiányzik belőle semmi. Csakhogy le van takarva egy fekete lappal. Ezen a lapon különböző alakú lyukak mozognak. A lyukak alakjai a képen lévő jellegzetes alakú részek körvonalai. Például egy ló feje, egy hárfa, stb. A lyukakat rá kell ilesztenünk a kép megfelelő részeire. A nagyobb, felismerhetőbb alakokkal nem is lesz sok problémánk, viszont az apróbb teljesen felismerhetetlen formák beillesztése elég időigényes dolog, és leginkább a szerencsén múlik, hogy megtaláljuk-e.
Interlock: Kapunk egy alakzatot, amely szabályos háromszögekre van osztva, és több kisebb elemet, amelyekkel a nagy alakzatot kell teljesen lefednünk úgy, hogy az elemek egymást ne fedjék.
Jesse's strips: Egy kétdimenziós kép csíkokra van osztva, ezek a csíkok öt tálcára vannak szétosztva, és természetesen össze is vannak keverve. Nem látjuk egyszerre az egész képet, csak azokat a csíkokat, amik az aktuális tálcán vanak, és azokat a részeket, amelyek már a helyükre vannak téve. Ha olyan képet kell kiraknunk, amelyeken felismerhető részletek vannak, akkor ez a feladat is valóban szórakoztató időtöltést ígér. De sajnos ennek vannak ellenpéldái is. Ilyenkor a kevésbé türelmes játékosok könnyen feladhatják a "harcot".
Lens Bender: A képernyőn hat lencsét láthatunk. Egy nagyobbat középen, és öt kisebbet körülötte. A kis lencsék alatt egy objektum darabjait találhatjuk. A lencsék a darabokat elforgatják, és nehezítésképpen torzítják is egy kicsit. A darabokat az alá a lencse alá kell helyeznünk, amelyik a megfelelő szögben fordítja el, és ekkor helyezhetjük be a középső lencse alá. Már amennyiben sikerül rájönnünk, hogy mit is kell tulajdonképpen összeraknunk, mert legtöbbször ez a nehezebb feladat. Ha ez megvan, utána már pillanatok alatt összedobhatjuk az ábrát.
Outer layer: Egy 3D-s objektumon kell elhelyeznünk a szétvágott textúrájának darabjait. Itt szintén az a gond, hogy csak az elején igazán felismerhetőek a textúra darabjai, nehezebb szinteken viszont nagyon sok majdnem teljesen egyforma részletet találhatunk. Ilyenkor általában itt is csak a próbálkozás segít.
Overlap: Egy 2D-s kép sok kis L-alakú darabra van vágva. Ezekből kell kiraknunk a képet. A darabok részben fedhetik is egymást. Ezzel is egész jól lehet haladni, amíg ilyen ábrákat kell kiraknunk, mint például egy utcakép, ahol járókelők, épületek, lovaskocsik meg effélék vannak, és nincs túl sok darabra vágva. De amikor a képen százötven darab tökegyforma hal van egy teljesen homogén háttér előtt, és ráadásul sokkal apróbb darabokra van vágva, mint az első feladványok, akkor már néha a próbálkozáshoz sem nagyon volt türelmem.
Rotascope: Egy kép koncentrikus körök mentén van feldarabolva. A darabok egymás helyére átforgathatók, eltolhatók. A darabok az elrendezés alatt torzulhatnak is. Ez is elég érdekes feladat, itt csak a zavaró pixelesedést tudnám hibaként kiemelni.
Slices: 3D-s objektumok vannak vízszintes síkokkal feldarabolva. A darabok szét vannak szórva egy négyzethálós táblán. A darabokat megfelelő pozícióba forgatva és egymásra pakolva kell összeraknunk az eredeti objektumot. Nekem személy szerint ez a feladat tetszett a legjobban. Ebből a fajtából meg is csináltam mindet, míg a Jesse's strips-ből egyhez sem volt türelmem. Itt is az a legfőbb probléma, hogy néha annyira fel vannak aprítva az objektumok, hogy a részeit elég nehéz felismerni. Meg még az is jó lenne, ha megnézhetnénk, hogy minek kellene lennie a végeredménynek. Ezt a legtöbb feladatra ugyanúgy elmondhatnánk. Az viszont kifejezetten bosszantó volt, hogy még a teljesen szabályos forgástestek esetében sem volt mindegy, hogy melyik irányba fordítjuk őket.
Ezek lennének a Pandora's Box különböző feladványai. A játékról még annyit kell mindenképpen tudni, hogy nem más áll a hátterében, mint az első Tetris játék orosz megalkotója. A program érdekes feladványokat tartalmaz, de az ötletből az igazat megvallva valamivel többet is ki lehetett volna hozni. Mindenesetre egy jó, erőszakmentes, igényesen kivitelezett játékot kaptunk a Microsofttól.
