Roszondas összezavarodva áll saját tornya közepén, el sem tudja képzelni, ki és miért idézte meg, valamint fogalma sincs, hogy mennyi idő telt el azóta, hogy meghalt. Az emlékezete meglehetősen hiányos, arra sem emlékszik, hogy hogyan kell kijutnia tornyából, melyet direkt ajtó nélkül épített, és hemzseg az élőhalottaktól...
A mostanában folyó "kattintgatós szerepjáték"-hullám egy újabb darabját tartjuk kezünkben. Amint a szemünk a doboz hátuljára téved, és rátekint az aprócska screenshotokra, valószínűleg két játék fog róla eszünkbe jutni: Baldur's Gate, Diablo. Az install mérete hozzájárul eme nosztalgikus érzéshez (felpakolt 1 gigát...). A következő szembetűnő dolog, az intro azonban megszakítja ezt a sort, ugyanis ronda. Mintha egyszerűen összecsapták volna, és valahogy a hangeffektek kreátora sem állt a tehetsége csúcsán.
Ha nem fordultunk el, észrevehetjük, hogy a történet elég fantáziadúsra sikeredett, erről ejtenék most pár szót. Adva van Roszondas, a sárkány által felnevelt ifjú, aki természetfeletti képességekkel rendelkezik: ha életveszélybe kerül, a tudatalattijából feltörő ismeretlen sárkánymágia hatására ereje megnő, érzékelése kifinomul, képes lesz tüzet okádni. Félelmetes aura veszi körül, aminek hatására mindenki menekül a közeléből (Gorasul világának lakosai természetből fakadóan rettegnek a sárkányoktól, Roszondason pedig ilyenkor nagyon jól felismerhetőek a sárkány jegyei). Ezekkel a tulajdonságokkal nem okozott neki gondot élőhalottak hordáinak lemészárlása... mígnem orvul meggyilkolták. Hosszú évek teltek el, mikor is valaki Roszondas segítségére kívánt támaszkodni, és visszahívta lelkét a holtak világából.
Innentől kezünkbe vehetjük az irányítást, mindezt a karakteralkotástól kezdve. Kasztot választhatunk és tulajdonságokat adagolhatunk leendő hősünknek, valamint sárkánytulajdonságokat is (itt hozzátenném, hogy a sárkány félelme - dragon fear - skill értelme megkérdőjelezhető; nagyon idegesítő, amikor fél tőlünk az ellenfél, mi meg fél pályán keresztül rohanhatunk utána).
A kasztok a következők: harcos (magáért beszél), pap (ő csak ütőfegyvert képes használni, valamint támadóvarázslatokat, kiváló az élőhalottak ellen), varázsló, spell worker (védelmi varázslatokra specializálódott varázsló, druidához hasonlatos erdőlakó), kardművész (a lovag helyi megfelelője), erdőjáró (nyíl használatában jeleskedő kaszt). Ezután jön egy nagyon érdekes és fantáziadús újítás: saját személyiséggel rendelkezhető varázsfegyvert kovácsolhatunk magunknak, aki minél intelligensebb, annál gyakrabban ad nekünk hasznos tanácsokat telepatikus úton. Érdemes természetesen kasztunkhoz passzoló fegyvert választani, egy hatalmas csatabárddal rohangáló varázsló érdekesen festene. Minden fegyvernek van egy rettegett, valamint egy ősellensége. A rettegett ellenségnél érdemes a fegyvert elrakni, különben meglepő dolgokat művelhet... Az ősellenséget érzékelve jön az "Üssed, üssed botocskám", szinte eszét vesztve ráncigálja hősünket, minden uralmat elvesztünk felette.
Miután belecsöppentünk a játékba, észrevehetjük, hogy az irányítás meglehetősen egyszerű: bal gombbal megyünk/támadunk, jobb gombbal varázsolunk. A kezelőfelület is értelemszerűen van felépítve, talán csak az érdemel szót, hogy néha színes csillag jelenik meg Roszondas feje felett, ez annyit jelent, hogy a fegyvere (ezüst) vagy ő maga (arany) szintet lépett.
Az érdekes történet kompenzálja a csúnyácska animációkat és az özönvíz előtti Baldur's Gate szerű grafikát, de vélhetően a legtöbbünknek fel fogja kelteni az érdeklődését a felgöngyölítésre váró, rejtélyes sztori.
![[Gareth]](/usr/avatar/13/13347.gif?0 "[Gareth]")
