Jó estét! :)
Nékem volna egy nagy problémám: crack file hiányban szenvedek! :))
Pár héttel ezelőtti látogatásunk során nemcsak a Platoon-t csodálhattuk meg a Digital Realitynél, hanem Peller László (Pellus) és Daubner Tamás (Dauby) jóvoltából a Haegemoniát is megtekinthettük. Az egyórás bemutató alapján írtuk alábbi cikkünket, mely lehet, hogy a teljesség kedvéért egyes helyeken ismétli korábbi előzetesünket, de rengeteg érdekességet és újdonságot is találhattok benne.
Mivel a Digital Reality már eddig is az űrstratégia műfajt képviselte játékaival, a Haegemonia megkezdésekor sem akartak hát új vizekre evezni, inkább maradtak annál, amiben már világszerte ismerik őket. Előző játékuk, az Imperium Galactica 2-höz képest jelentősen egyszerűsítették a mikromenedzsmentet, és az egyszerűsítési törekvés áldozatául esett a földi harc és a diplomácia is. A 3Ds grafika inkább a Homeworldhöz hasonlítható, a harmadik mintának tekintett játékból, a Master of Orion sorozatból pedig az RPG-elemek alkalmazását vették át a fejlesztők. Végül mindehhez egy erős kémkedési rendszert kapcsoltak, így alakult ki a Haegemonia koncepciója.
A játék összesen 30 küldetést tartalmaz, ebből attól függően, hogy a Föld avagy a Mars vezette kolóniák oldaláról indulva kezd neki valaki, kb. 23-25-öt játszik végig egymás után. Az első feladat a Föld és a Mars közötti konfliktus rendezése, mely mindkét fél oldaláról más-más küldetéseket jelent. Eme nagy feladat teljesítése után azonban már közös szálon folytatódik tovább a játék, célunk pedig az idegen naprendszerek meghódítása és az ottani béke megteremtése. A végső nagy pályákon 9-10 naprendszert kell bejárni, ám ezek közül egyszerre általában 3-4-ben folyik a harc. Egy-egy monumentális küldetés helyett inkább sok kisebb misszió mentén halad előre a sztori, így a fejlesztők könnyebben tudják tesztelni és belőni az egyes küldetéseket. Ezek a küldetések azonban nincsenek teljesen szétvágva, a bázis aktuális állapota például átvihető a következő küldetésre - ilyen még nem fordult elő RTS-ekben -, legfeljebb néminemű korlátozással. A történet összesen 5 fejezetből áll, egy ilyen küldetéscsokor teljesítése után általában áthelyeznek máshova, így új helyszínen, szinte nulláról kezdhetjük a bázis kiépítését. Hőseinket, meglévő egységeinket és találmányainkat azonban magunkkal vihetjük a következő küldetésre is. Annak érdekében, hogy ne lehessen egy pályán korlátlan erősségű bázisra, illetve hadseregre szert tenni, bevezetésre került a kutatási pontok rendszere (research point). Minden küldetésért bizonyos mennyiségű pont jár, és ezekből végezhetjük el fejlesztéseinket. Azonban minden küldetésben meg van szabva a megszerezhető kutatási pontok maximális mértéke, így nem tudjuk korlátlanul fejleszteni birodalmunkat.
A kezdeti feladatok könnyűek lesznek, inkább tanuló jellegű küldetésekkel, hogy mindenki megszokja és elsajátíthassa az irányítást. Az ellenfeleket itt még csak egyszerű szkript-parancsok vezérlik, azonban ahogy haladunk előre, úgy kap szerepet az MI is, mely szintén jelentős stratégiai húzásokat használ majd (például a gép által vezérelt fél is kihasználja a 3 dimenzió adta lehetőségeket).
A három játszható faj mindegyike rendelkezik valamilyen speciális tulajdonsággal. Az emberek sokan élhetnek egy bolygón, így gyorsabb a kutatás és az építkezés. A második faj a kolonizálás terén erős, bármilyen bolygót kolonizálhat, könnyedén terraformálva azt, míg a harmadik játszható faj a többieknél erősebb és pusztítóbb hajókat gyárt majd. A már korábban említett RPG-jelleg elsődlegesen a hősök megjelenésével domborodik ki. Hőseinket egy-egy bolygóhoz vagy csapatainkhoz rendelhetjük, azok speciális képessége pedig hozzáadódik az általa vezetett egységekéhez.
A játékban egyetlen nyersanyag van, a pénz. Mindenből pénzhez jutunk, az adóktól kezdve a bányászatig és kereskedelemig bezáróan. Ezt aztán költhetjük gyártásra (űrhajók, fegyverek vagy különleges cuccok), kutatásra, hősökre vagy épületekre is. Ha véletlenül túlköltekezünk, először hajóink állapota kezd romlani, majd ha ismét pénzhez jutunk, elkezdenek visszajavulni. Bányászni nemcsak bolygókból, hanem a szétlőtt roncsokból is lehet, ha ugyan a közelükbe merünk repülni!
A terjeszkedés során fontos kulcsszó a kolonizálás, azaz a bolygók elfoglalása. A kolonizált bolygókon kutatás és gyártás folytatható, melynek sebessége a népesség függvénye. A mi feladatunk megadni, hogy ezekkel milyen arányban foglalkozzanak. A kolonizálás ezenfelül technológiafüggő is. Ez azt jelenti, hogy alacsonyabb fejlettségi szinten csak a jó állapotú bolygókat hódíthatjuk meg, azonban kifejleszthetünk olyan technológiát is, mely képessé tesz minket a rosszabb állapotú bolygók kolonizálására is. Egy ellenséges kézen lévő bolygó elfoglalásának a menete a következő: csapatainkkal körbevesszük a bolygót, melyen a blokád hatására megáll a termelés, a morál pedig zuhanni kezd. Lövöldözéssel csökkenthetjük a népesség számát is, majd amint ez egy bizonyos küszöb alá ér, a bolygó a miénk lesz.
Az űrbeli arányok terén a fejlesztők kénytelenek voltak kompromisszumot kötni. Ha mindent a valóságnak megfelelően vittek volna át a Haegemoniába, az teljesen játszhatatlanná tette volna a játékot. Fontos szempont volt például, hogy a bolygók, naprendszerek közötti közlekedés meghatározott időn belül történjen meg, a játékos (itt gondoljunk főképp az átlagfelhasználóra) ne unja meg a sok várakozást, üresjáratot. A naprendszerek közötti utazás féregjáratokon keresztül történik, de nincs mindegyik minddel összekötve: ez stratégiázásra is nagyszerűen használható, főleg azért, mert az űrhajók különböző sebességgel jutnak át eme járatokon. Ha tehát beállítjuk csapatunkat egy ilyen átjáróhoz, az apránként verheti szét a felkészületlenül érkező ellenfél egységeit. Az egyik faj speciális egysége pedig egy ilyen átjáró teljes lezárására is alkalmas, így egy zsákutcába kerülő ellenfélnek kellemetlen helyzetet teremthetünk.
Az irányítás teljes 3D-ben zajlik, egységeinket küldhetjük akár az ellenfél gépe alá vagy fölé is. Harc során egységeinknek kiadható, hogy a célzás az ellenfél űrhajójának fegyverzetére, motorjára vagy páncéljára történjen, és mivel általában minden hajónak van gyengébb pontja, ezáltal növelhetjük a támadás hatékonyságát. Ehhez még hozzáadódik a támadási agresszivitás és a formáció állítgatásának lehetősége is, így minden hajótípus ellen más és más taktikával lehetünk eredményesek. Építhetünk akár óriási méretű katonai űrbázisokat is, melyek, ha éppen nem állnak támadás alatt, magukat és a körülöttük lévő hajókat javítják.
Ahogy már említettük, a játék fontos része az erős kémkedési rendszer is. A kémhajók a későbbi küldetések során jelennek meg, és ezeket is ugyanúgy irányíthatjuk, mint flottánk többi tagját, mindössze egyedi parancsok tartoznak hozzájuk. Egy ilyen kémhajó alapból láthatatlan ellenségünk számára, csak az ő kémei vehetik észre. Ha viszont elrontja a rá bízott feladatot (szabotálás, technológia lopása, vagy egyéb küldetések), már a többi egység látókörébe is belekerül és gyenge páncélzata miatt könnyű prédának bizonyul...
Az űrbeli „táj” is befolyásolja a játékot, egységeink útját. A ködben, vagy meteoritok között haladva lassulnak űrhajóink, és a látási feltételek is rosszabbak, de egy-egy meteorfelhőbe érve gépeink még sérülnek is! Azonban mindezt akár stratégiai célokra is felhasználhatjuk. Különleges taktikai hely lehet a fekete lyukak környéke is, ezeknél ugyanis igencsak lelassulnak az űrhajók, a gyengébb hajtóművel rendelkezők akár teljesen meg is állhatnak. Ha tehát egy erős hajóval odacsalogatjuk a gyanútlan ellenfelet, előnyös helyzetbe juthatunk leállt gépeivel szemben.
A játékhoz majdnem kétórányi zenei anyag készült a Digital Reality saját stúdiójában. Kreiner Tamás és Nagy Ervin munkájából a korábban kiadott teaser és a nemrég megjelent rolling demo alatt kaphatunk ízelítőt, és mondhatjuk, hogy igazán profi munkával van dolgunk. A nagyzenekari elemek és a modern hangzás keveréke olyan munkát eredményezett, amely a nemzetközi porondon is maradéktalanul megállja a helyét. Játék közben a zenei aláfestés a mai trendnek megfelelően dinamikus, a hangulatnak megfelelően változik. Egy csata során erősödik, pergőbbé válik, aztán győzelem illetve vereség esetén más és más lecsengése lesz.
A grafikáról a látottak alapján igen pozitívan nyilatkozhatunk, az űrhajók kidolgozottsága nagyon részletes, mind a modelleket, mind a textúrákat illetően, a csaták pedig nagyon látványosak. Lézerek, rakéták, robbanások, mind-mind csodaszépen tárultak elénk.
Jelen pillanatban a Digital Reality legfontosabb feladatának a küldetések összerakását, véglegesítését tekinti, ezzel párhuzamosan pedig folynak a motor utolsó finomításai is. Augusztus végén, legkésőbb szeptember elején számíthatunk tőlük egy néhány küldetéses demóra, majd utána valamikor a kész játékra, melyből természetesen ezúttal is lesz magyar verzió, az angol megjelenéssel egyidőben.
Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a Digital Reality-nek, hogy lehetővé tették számunkra az „üzemlátogatást”, mely során mindkét fejlesztés alatt álló játékukat megnézhettük. Ha érdekel a Platoon, arról is olvashatsz korábbi cikkünkben.
