A kanadai ATI cég ez év júliusában elsöprő támadást indított a grafikus kártyák piacán. Egyszerre több fronton is támadásba lendültek, és hosszú évek óta először sikerült az NVIDIA-t letaszítaniuk a leggyorsabb kártya készítőjének dobogójáról. Ezt a Radeon 9700 elnevezésű kártyájukkal érték el. Ezzel egy időben pedig a sokkal árérzékenyebb piacon, a 100 dollár körüli (vagy inkább kicsit efölötti) tömegkártyák között is harcba indultak a Radeon 9000 kártyával. A két kártyának más és más szerepet szántak. A Radeon 9700-asnak az ATI mérnökök kiválóságát és a legmagasabb technológiai szint iránti elkötelezettségét kell bizonyítania, míg a Radeon 9000 az, amely valójában a profitot termeli, mivel ez utóbbi kártyából jóval többet fognak eladni a piacon, és így a fejlesztésbe befektetett pénz is sokkal rövid időn belül megtérül.
A grafikus piac többféleképpen is felosztható. Az alábbiakban egy klasszikus felosztást használok, és megvizsgáljuk, hogy a két nagy rivális termékei hogyan helyezkednek el az egyes szegmensekben:
Olcsó kártyák <100$ | Tömegkártyák 100-150$ | Teljesítmény kártyák 150-300$ | Csúcs kártyák >300$ | |
NVIDIA | régi típusok (TNT, TNT2) | GF4 MX | GF4 Ti 4200 GF4 Ti 4400 | GF4 Ti 4600 |
ATI | régi típusok (Rage, Radeon LE) | Radeon 9000 és Radeon 9000PRO | Radeon 9500* | Radeon 9700 |
* Még nincs hivatalosan bejelentve.
Az igazi hasznot a tömegkártyák termelik, de egy valamirevaló kártyagyártó minden szegmensben jelen kell, hogy legyen, márcsak a piaci részesedés miatt is. A Radeon 9700-ról sokkal többet fogok írni, de tudni kell, hogy az igazi piaci veszélyt az NVIDIA felé a Radeon 9000 és 9000PRO jelentik, amelyek az NVIDIA fejőstehén, a GF4MX kártyák piacát veszélyeztetik. A Radeon 9700 inkább lélektani fegyver, amely a vásárlókat győzi meg az ATI termékek kiválóságáról, és segít eladni a hasonló nevű, de szerényebb teljesítményű, ám jóval olcsóbb termékeket. Még egy termék jelent meg a közelmúltban, a Radeon 9000 mobil változata, az ATI Mobility Radeon 9000, amely az ATI amúgy is magas mobil piaci részesedését fogja növelni. Ez az első olyan notebookok-ba tervezett grafikus chip, amely az alacsony hőmérséklet és fogyasztás ellenére képes a teljes DirectX 8.1-es interfész hardveres megvalósítására.
A Radeon 9000 sorozat
A múlt évben megjelent Radeon 8500-as chip teljesítménye nem érte el a valamivel később megjelenő GF4 Ti chipekét, ám előállítási költsége hasonló volt. Ez a helyzet vezetett arra, hogy az ATI úgy döntött, hogy a 8500 sorozatot kivezeti a piacról, és a 8500 áttervezett, olcsóbban gyártható változatát Radeon 9000 és Radeon 9000PRO néven egy kategóriával lejjebb, kifejezetten a tömegkártyák piacára vezetik be a GF4 MX chipes kártyák ellen. Ez az első olyan chip, amely a 150 dollár alatti kategóriában a teljes DX8.1-es hardveres megvalósítást tartalmazza. Az okos áttervezés következtében a tranzisztorszám és a gyártási költség jelentősen csökkent a 8500-ashoz képest, de a chip teljesítménye a játékok és a tesztek szerint végig a 8500-as sorozat közelében (általában kicsit alatta) marad. Aki viszonylag szerény anyagiak ellenében szeretne a közeljövőben olyan grafikus kártyát vásárolni, amely képes lesz a jövőre megjelenő játékokat is jó képminőséggel és elfogadható sebességgel futtatni, annak érdemes lesz erre a kártyára beruházni. A két kártya között (Radeon 9000 és 9000PRO) felépítésbeli különbség nincs, csak a PRO jelzésű kicsit gyorsabb, és egy kicsit drágább is.
Akik a hordozható számítógépek felé kacsingatnak, azoknak sem kell lemondani a legújabb 3D-s játékokról. Hamarosan megkezdik az előbb már említett Mobility Radeon 9000 nevű chipekkel felszerelt hordozható számítógépek árusítását (persze méreg drágán), amellyel már képes lesz a játékőrült mobil gép tulajdonos minden olyan játék futtatására is, amely DX8.1-es interfészt használ.
A Radeon 9700
A nyár legfontosabb eseménye a grafikus kártyák világában a Radeon 9700-as chippel szerelt kártyák bejelentése volt. A kártya rengeteg első helyet mondhat magáénak. Ez az első chip, amely hardveresen megvalósítja a teljes DirectX 9-es követelményeket. Ezen túlmenően 256 bites memória interfésszel rendelkezik, és számtalan egyéb érdekes újítás is helyet kapott rajta. Talán a legegyszerűbb lépésről lépésre végigvenni az újdonságokat. Először egy összehasonlító táblázatot mutatok be, amelyben a különböző DirectX verziók közötti különbséget mutatom be:
DX8 | DX8.1 | DX9 | |
Vertex feldolgozó verzió | 1.1 | 1.1 | 2.0 |
Max. utasítás | 128 | 128 | 1024 |
Max. értékek száma | 96 | 96 | 256 |
Végrehajtás-vezérlés | Nincs | Nincs | Van |
Képpont feldolgozó verzió | 1.1 | 1.4 | 2.0 |
Textúra térképek száma | 4 | 6 | 16 |
Max. textúra utasítás | 4 | 8 | 32 |
Max. szín utasítás | 8 | 8 | 64 |
Adattípus | Egész | Egész | Lebegőpontos |
Adat precizitás | 32 bites | 48 bites | 128 bites |
Önmagában az, hogy a chip képes a teljes DX9-es előírások megvalósítására (sőt néhány tekintetben azt túl is szárnyalja), minőségileg magasan az előző sorozat chipjei fölé emeli. A feldolgozók minden szempontból bonyolultabbá és nagyobb teljesítményűvé váltak. A régebbi DX8-8.1 kompatibilis chipek esetében nemcsak az utasítások maximális száma határolta be a megjeleníthető grafikus effektusok mennyiségét és milyenségét, hanem az a sajnálatos körülmény is, hogy a belső 32 bites színábrázolás következtében a többszöri egymás utáni képpontokon végzett művelet után a számítások pontatlansága, a kerekítések összeadódtak, és ezek mind-mind a képminőség rovására mentek. A 128 bitre történő átállás következtében ezek a kerekítési hibák gyakorlatilag elenyészővé váltak, így a közeljövő játékaiban sokkal bátrabban nyúlnak majd a fejlesztők a különböző effektusokhoz, ami a játékok látvány világának tesz majd jót. Mindez persze azért is jó a játékosok szempontjából, mert a jelenlegi játékok is gyönyörűen jelennek meg a Radeon 9700-as chippel felszerelt gépek képernyőjén.
Szintén a kép minőségét növeli a 3*10+2 bites színkimenet (hasonlóan a Matrox Parhelia-hoz), aminek következtében az egyes színösszetevők nem az eddigi 256, hanem 1024 különböző fényességi szintet vehetnek föl. A chipre integrált dual (azaz dupla) digitális-analóg átalakító 400 MHz-el dolgozik, így egész nagy felbontást képes gyors képfrissítésel is megjeleníteni a kártya. (Pl.: 1280*1024 - 120Hz, vagy a maximális felbontásnál 2048*1536 – 60Hz!)
Az élsímítás is változott az eddigi Radeon kártyákhoz képest. Nemcsak több pixel felbontásos (multi-sampling), hanem többszörözött pixel felbontással is képes működni (super-sampling). Ez utóbbi először az NVIDIA kártyákon került bevezetésre (ha még emlékszünk a kimondhatatlan Quincunx névre :-), és az előbb említett élsímításos eljáráshoz képest a kiváló képminőség sokkal kisebb teljesítménycsökkenéssel jár, így logikus lépésként az ATI is felvette a chip tulajdonságai közé. Ez utóbbi esetében 2X – 4X – 6X mintavétel között választhatunk. Értelemszerűen minden lépés szebb képpel, de újabb teljesítménycsökkenéssel is jár. Az úgynevezett anisotropic filtering is kötelező a modern kártyákon. Ez a felelős a különböző szögekben álló felületek textúrájának megfelelő megjelenítéséért. Választhatunk a bilinear (teljesítmény) vagy a trilinear (képminőség), és ezeken belül is a 2X – 4X – 8X – 16X (szintén egyre komolyabb teljesítménycsökkenéssel) beállítások között.
A video megjelenítést sem kerülte el az újdonságok sora. A legfontosabb és legérdekesebb újdonság a video megjelenítés pixel shader-es támogatása. Amíg a piacon kapható többi videokártya adott esetben videoképek megjelenítésével vesződik, a chipek 3D-s megjelenítésért felelős részei csak malmoztak virtuális ujjaikkal. :-) A Radeon 9700-nál a video megjelenítéskor is befogták a pixel feldolgozó egységeket, amivel élethűbb képeket lehet villámgyorsan kitenni a képernyőre. Egy másik érdekes tulajdonság az utóbbi időben terjedőben levő kisfelbontású internetes video adatfolyam megjelenítés darabosságának finomítása automatikusan. A harmadik tulajdonság inkább csak a hobbi filmeseket érinti igazán, a video felvételek automatikus zajszűrése is támogatott a chipen.
Egy modern chipről persze nem hiányozhat egy olyan egység, amely a takart, nem látható 3D objektumokat, illetve az objektumok szintén nem látható részeit még azelőtt törli a rendszerből, mielőtt ezek bekerülnének a feldolgozó egységekbe. Ezzel nagyon sok felesleges munkát képes a chip megtakarítani. Ennek az egységnek a neve Hyper-Z III, amely elődje az eredeti Radeon kártyán jelent meg. (Akkor még csak Hyper-Z néven.)
Egy újabb érdekes tulajdonsága a kártyának a Matrox Parheliánál is megtalálható displacement mapping nevet kapta. Magyarul talán felületáthelyező térképként lehetne fordítani. Ez egy olyan okos lehetőség, amellyel 3D-s sík felületeknél nemcsak a felület színeit határozhatjuk meg, hanem arra is képes lesz a fejlesztő, hogy kiemekedéseket és besüllyedésket hozzon létre rajta. Ez persze azért jó a fejlesztőknek, mert ezzel képesek lesznek arra, hogy egy bonyolultabb formát, egy emberi testet, egy arcot durvább sík felületekből rakjanak össze, és utólag az áthelyező térkép segítségével hozzák létre a felületen a finomabb részleteket. Ezáltal a kártya terhelése sokkal kisebbé válik azonos képminőség mellett, illetve azonos terheléssel sokkal finomabb felbontást érhet el a fejlesztő. A fentieken kívül még elég sok beépített lehetőség van a chipen, amit nem említettem, de talán ezek a legfontosabbak a képminőség, a fejlesztők és persze a játékosok szemszögéből. Jó hír, hogy ez a funkció része a DX9-nek is, így várhatóan minden komolyabb teljesítményű jövőbeni kártyán megvalósításra fog kerülni.
A chip nemcsak képminőségben, de sebességben is felülmúlja az előző generációs kártyákat. A chipet belsőleg úgy építették fel, hogy a legszűkebb keresztmetszeteknél több párhuzamos, azonos műveletet végző egységet helyzetek el. Így ezek megtöbbszörözik az adott képfeldolgozó lépésben elvégezhető munkát. Például 8 párhuzamos vertex feldolgozó egység és 4 párhuzamos képpont feldolgozó egység is dolgozik egy adott kép összeállításakor, így a kép sokkal gyorsabban készül el. Ez a teljesítménynövekedés a kártya összehasonlító tesztjeiben is megmutatkozik. A Radeon 9700-at a tesztekben a rivális cég csúcsmodelljével szokták általában összehasonlítani (NVIDIA GF4 Ti 4600). Az eddigi tesztek szinte mindegyikében a Radeon 9700 magasabb sebességet produkált. Amint növeljük a felbontást, és bekapcsoljuk a különböző képminőség-növelő lehetőségeket, ez a különbség egyre nyilvánvalóbbá válik. Extrém esetekben akár több mint kétszeres sebességre is képes a Radeon 9700 a GeForce4 Ti 4600-hoz képest. Persze ha abba is belegondolunk, hogy a Radeon 9700-as nemcsak gyorsabb a GeForce4 Ti 4600-hoz képest, hanem a DX9-es interfészt is teljesen hardveresen megvalósítja, akkor a két kártya közötti érték különbség sokkal nyilvánvalóbb.
Nem lehet erről a kártyáról írni úgy, hogy egy kicsit a grafikus rendszerek közel jövőjéről ne ejtenénk néhány szót. Első esemény a közeljövőben a GeForce chipek 8X AGP változatainak a megjelenése lesz. Mivel az utóbi időben a kártyákra integrált memória növekedése miatt már nem igazán szűk keresztmetszet az AGP port, így ettől önmagában nem szabad túlzott teljesítménynövekedést várni. A második esemény szintén még az idén a Radeon 9700-as kistestvérének, a Radeon 9500-nak a megjelenése, valamikor november környékén. Ez a chip órajelét tekintve kissé lassabb lesz, és valószinűleg a párhuzamos feldolgozó egységekből is hiányozni fog néhány. Bár ezek azért a kártya sebességére rossz hatással lesznek ugyan, de lehetővé teszik az ATI-nak, hogy egy teljes DX9-es chipet a teljesítmény kártyák között is megjelentessen. Ezáltal a 150-300$-os piaci szegmensben is lesz majd az ATI kártyáknak képviselője, ahol egyenlőre az NVIDIA az egyeduralkodó a két kisebb GF4 Ti kártyájával, így az ATI az év végére az NVIDIA-hoz hasonlóan minden piaci szegmensben jelen lesz. Az év vége körül várható az ATI 13 mikronos DX9-es kártyájának a megjelenése, amely előzetes várakozások szerint a Radeon 9700-asnál nagyobb teljesítményre lesz képes. A másik nagy esemény karácsony környékén a szintén 13 mikronos technológiával készülő NV30 (minden jel szerint Omen néven) piacra kerülése. Ez lesz az NVIDIA első DX9-es kártyája. Az igazi harc majd csak ekkor tör ki a két gyártó között, kinek a kártyája mekkora teljesítményű, illetve mennyibe kerül. Körülbelül ennyi az, amennyit a jövőből már látni lehet. Persze a két cég már most is gőzerővel dolgozik az R400-as és NV40-es chipeken, de ezekről a két cég mérnökein kívül, pletykákat leszámítva, igazán még senki nem tud semmit.
Amikor egy kártya egyedül áll egy piaci szegmensben, gyakorlatilag a cég hasra ütve állapíthatja meg az árát. Ez, és a fejlett technológia a magyarázata a Radeon 9700 elég magas árának. Aki okosan szeretne vásárolni, annak ma még egy igazán jó vételi lehetősége van az ATI palettáról, a Radeon 9000-es, ami olcsó, mégis teljes DX8.1-es megvalósítást tartalmaz. Amennyiben valaki már DX9-es kártyában gondolkodik, annak érdemesebb egy pár hónapot várni, amikor piacra kerül a Radeon 9500-as, amely a GF4 Ti 4200-4400-as kártyák árszintjén fog teljes DX9-es megvalósítást nyújtani, illetve érdemes megvárni az Omen kártyát is, amely már megjelenésével is jó hatást fog gyakorolni az ATI-féle DX9-es kártyák árszintjére. Persze érdemes megvárni azt is, hogy az Omen milyen ár/teljesítmény szintet hoz, és utána okosan kiválasztani a pénztárcánknak és a szépérzékünknek legmegfelelőbb kártyát.