A Nexus – gyerekkori nevén Imperium Galactica 3: Genesis – fejlesztését még 2001-ben kezdte meg a Philos Labs. 2002-2003 során a belőlük kivált Mithis folytatta, akik nem sokkal később – az akkori kiadóval, a CDV-vel – át is keresztelték Galaxy Andromedára. Alig fél évvel később újabb kiadó- és névváltoztatás következett, ekkor kapta az immár végleges Nexus: The Jupiter Incident címet, és ezzel már végre meg is jelent a játék.
A cselekmény a közeljövőbe kalauzol el minket. Több kisebb-nagyobb háború után a galaxis ismert részeit gyakorlatilag felosztották egymás között a különböző nagyvállalatok, akik között időnként véres harc folyik az erőforrásokért. A központi figura Marcus Cromwell, akinek az apja az első, világűrben született emberként került bele a történelemkönyvekbe – majd később az első olyan emberként, aki egy expedíció élén nyomtalanul eltűnt egy féregjáratban. Ez persze nem tántorította el hősünket, aki felnőve ugyancsak a világűr felé vette az irányt. Az akadémia és néhány háborús bevetés után tíz év kihagyás következett, amit Marcus fagyott „hullaként” lebegve töltött el az űrben. Korábbi tettei elismeréseként az egyik vállalat kapitányi állást ajánlott neki, és itt vesszük át mi az irányítást. A kezdeti küldetések csak oktató jellegűek, a sztori és a játék igazi potenciálja csak ezek után bontakozik ki. A történet fordulatos, és van benne minden, amit csak kívánhatunk: ellenséges mesterséges intelligenciák, polgárháború, megalomániás óriáscégek, titokzatos idegen tárgyak, ellenséges és kevésbé ellenséges idegen lények, kalózok, stb. A hat epizódra osztott, összesen huszonhat küldetés változatos, gyakran meglepetésekkel, fordulatokkal. Az eligazítások tiszták és érthetőek, a grafikai motorral készített, nagyon profi összekötő jeleneteknek köszönhetően pedig mindig képben vagyunk.
A stílusát tekintve a Nexus egy küldetésalapú, valós idejű űrstratégia. A játékmenet nem a sokáig divatos „egy vadász mindenek felett” sémát követi, hanem az Imperium Galactica, vagy például a Starfleet Command sorozat tagjainál már megszokott hatalmas hajók esnek egymásnak. A nagyobb méretből adódóan mindegyik hajó bonyolult felépítésű, számos eltérő funkciójú alrendszerrel rendelkezik (pl. hajtóművek, szenzorok, generátorok, energiatárolók, pajzsok, stb.). Mivel a játék központi eleme a harc, természetesen a legkülönfélébb fegyverek széles skálája áll rendelkezésünkre, például energiafegyverek, ágyúk, torpedók, rakéták, és ezek mindegyikének más hatása van a pajzsokra, a burkolatra, vagy a többi rendszerre. A hajók egyedileg konfigurálhatóak, bármilyen alrendszert és fegyvert lecserélhetünk. A küldetések teljesítéséért kapott presztízspontokat felhasználva kedvünkre válogathatunk a folyamatosan bővülő, a játék végére már kilencven tagból álló kínálatból.
A hajó mellett a legénység is fejlődik, és egyre hatékonyabban végzi a munkáját. Ez utóbbi azért sem mellékes, mivel minden hajót a mesterséges intelligencia irányít, és az, hogy mi milyen mértékben avatkozunk bele, csak egyéni ambícióinktól függ. A legegyszerűbb megoldásként mindent ráhagyhatunk a gépre, és hátradőlve gyönyörködhetünk a látványban. Ennél azért elegánsabb, ha legalább a célpontot mi jelöljük ki. Támadhatjuk az ellenséges hajó páncélzatát, pajzsát, de célozhatunk az egyes alrendszerekre is, például a hajtóművekre, a generátorokra, vagy bizonyos fegyverrendszerekre. Erre egyes küldetéseknél szükség is van, a hajtóművek kilövése például gyakran visszatérő motívum. Aki még ennél is többet akar, az a hajó működésébe is belekontárkodhat, kikapcsolhat rendszereket, piszkálhatja az energiaelosztást, módosíthatja a javítási sorrendet, kézi vezérlésre kapcsolhat egyes fegyvereket, stb. Az már szinte természetes, hogy a játékmenet bármikor megállítható, ami különösen jól jön, ha nem csak egy hajót irányítunk.
A kezelőfelület átgondolt, logikus és tiszta. A képernyő jelentős részét a lényeg foglalja el, a gombok és a különböző ablakok a széleken helyezkednek el. Két, különböző szempontok szerint rendezhető listából minden lényeges információt megtudhatunk a közelben tartózkodó összes baráti és ellenséges járműről (pl. távolság, burkolat és pajzs állapota). Az első néhány küldetés során fokozatosan vezetnek be a kezelőfelület és az irányítás szépségeibe, így ez később biztosan nem okoz gondot. Akinek mégis, az a gombokra felugró, állítható részletességű súgókkal gyorsan pótolhatja a hiányosságokat. A magyar fejlesztőknek hála a Nexus itthon magyar nyelven kapható, ami természetesen hatalmas pozitívum. A párbeszédek és egyéb beszélt szövegek még az itthoni verzióban is angolul hangzanak el, de a korábbi magyar játékok többnyire erősen túljátszott színészi produkcióit ismerve, ez nem is biztos, hogy baj.
A saját fejlesztésű Black Sun grafikai motor nemcsak látványra kiemelkedő, de egy közepesnek számító konfiguráción is nagyon jól teljesít. A hátterek és a bolygók gyönyörűek, a modellek részletesek, az effektek, mint a fények és árnyékok, a különböző fegyverek, a felvillanó pajzsok, vagy a hajtóművek csóvái mind látványosak. Az emberek és a hat idegen faj összesen ötven nagy, és tíz kisebb hajóosztályt jelent, fajonként eltérő stílussal. Nemcsak a játékmenetre, hanem a grafikai megvalósításra is jellemző a gondos, aprólékos kidolgozás, a mozgás közben folyamatosan fel-felvillanó manőverező hajtóművek, a villogó pozíciófények, a forgó tornyok, a robbanásnál rázkódó kamera, vagy hogy a különböző lövedékek tényleg oda csapódnak be, ahová szánták őket. Sajnálatos viszont, hogy nincsenek látható szerkezeti sérülések, a legnagyobb robbanások után is csak maximum némi korom marad a burkolaton.
A Nexus játékmenete jól kidolgozott, a lehetőségek száma nagy, de valahol pont ez az egyik gyengesége is. Az ellenfeleket irányító mesterséges intelligencia nagyon meg tudja nehezíteni az életünket, és ez, valamint az a tény, hogy a legtöbb sérülés kijavítható, többnyire hosszadalmas csatákat jelent. Ilyenkor az ember kiadja a parancsokat, várja az eredményt, de többnyire nem tehet semmit. A játékmenet nem igazán nevezhető pergőnek, időnként szinte már monoton. Már egy gyengébb fegyverzetű ellenfél kilövése is percekig tarthat, egy erősebb flotta szétszedése pedig rendesen el tud húzódni. Félő, hogy csak egy szűkebb célközönség fogja tudni igazán értékelni.
