26 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

Act of War: Direct Action

Lenyűgöző grafikájú stratégiai játék a klasszikus Westwood játékok nyomdokán.

Írta: Blade Runner 4 hozzászólás

A korábban nem túlságosan ismert Eugen Systems készítette el ezt a valós idejű stratégia játékot. A manapság kivételszámba menő érdekessége az, hogy a régebbi Westwood stratégiai játékok stílusában hosszabb-rövidebb összekötő mozikkal tűzdelték meg a kampányt. Mivel a játék csaknem 6 gigabájton terpeszkedik el, ezért csak DVD formátumban jelent meg, ami ma már talán nem jelent problémát a megszállott játékosoknak. A fejlesztőcsapat mellett Dale Brown szorgoskodott tanácsaival, aki eddig egy rakás akciódús techno-krimi könyvvel örvendeztette meg rajongóit (köztük engem is :-)). Ez a tanácsadói kapcsolat végig jól érzékelhető a játékban (főleg a kampányban), a játékos már az első pillanatoktól kezdve úgy érzi, hogy egy izgalmas háborús-terrorista dráma kellős közepébe csöppent.

Az Act of Warban megtalálható a valós idejű stratégiákban szokásos egy- és többjátékos üzemmód is. A játékot a kampánnyal érdemes elkezdeni, ami ugyan nem a leghosszabb (mintegy 10 fejezetből áll), de a mozik és a jól megkomponált történet miatt részben jól szórakozhatunk alatta, másrészt a különböző fegyvernemek felhasználását és kezelését is itt lehet fokozatosan elsajátítani. A másik egyjátékos üzemmód a küldetés, ekkor választhatunk, hogy hány MI ellenfél ellen szeretnék harcolni egy-egy térképen. Az MI erőssége 3 szinten állítható be. Brutális szintre állítva valóban brutálisan játszik, de még a normál és a könnyű szint is bizonyosan nehézséget okoz egy kezdő játékosnak. A népszerű többjátékos üzemmódban pedig a küldetésekben már begyakorolt térképeken harcolhatunk más játékosok ellen az interneten vagy helyi hálózatban. A játék gyorsan népszerű lett a valós idejű stratégiák rajongói között, így könnyen találunk bármikor ellenfelet az interneten. A játékkal kapott térképek is részletesek, szépek és általában elég jól kiegyensúlyozottak. Remélhetőleg a fejlesztők gondolnak a neten játszó játékosokra, és folyamatosan érdekes, jól kidolgozott térképpel látják el őket a jövőben is.

A játékban felvonultatott fegyvernemek között érdekes színfolt lett a gyalogság, ami a legtöbb eddig megjelent valós idejű stratégiai játékban csupán a küldetések első fázisában játszott szerepet, mielőtt „ágyútöltelékként” feleslegessé vált volna a játék későbbi részében. Az Act of Warban a fejlesztők néhány érdekes ötlettel elérték azt, hogy a gyalogság szerepe ugyan olyan fontos a játék végén is, mint a játék elején, így a küldetések teljes időtartama alatt érdemes a játékosoknak változatos és a helyzetnek megfelelő fegyverzettel felszerelt egységeket (így gyalogságot is) készítenie és használnia. Az egyik ilyen újítás az épületek valódi épületként történő használata. Eddig a legtöbb valós idejű stratégiai játékban (az egyik komoly kivétel ez alól a C&C Generals) az épületek ugyan olyan áthatolhatatlan tereptárgyak voltak csupán a játéktéren, mint mondjuk egy szikla. Ebben a játékban a fejlesztők ezt gyökeresen megváltoztatták. A gyalogságot utasíthatjuk arra, hogy egy-egy épületet foglaljanak el. Ha a gyalogság az épületet elfoglalta és elegendő páncélelhárító katonát is bevezényeltünk, az adott épület mellett az ellenségnek szinte lehetetlen bármilyen gépjárművel, páncélossal elhaladni. Ilyenkor két lehetőség kínálkozik: a tankokkal szétlövetjük az épületet, persze ekkor a páncélosaink is komoly veszteségeket szenvednek, vagy egy saját gyalogos akció csoporttal megtisztítjuk az épületet. A gyalogos egységeket akár egyenként is ki- vagy bevezényelhetjük a házakba, illetve házakból, ami újabb érdekes lehetőséget biztosít a városokért folytatott küzdelemben. Egy másik újítás, hogy a gyalogos egységeinket utasíthatjuk arra is, hogy kúszásban, lopakodva közelítsék meg az ellenséges csapatokat. Ekkor a gyalogos egységeink az ellenség számára láthatatlanná válnak és az is komoly segítség, hogy a felderíthetőség határait kis körök jelzik az egységeink körül. A harmadik fő újítás pedig, hogy a gyalogságunk a valóságnak megfelelően felhasználhatja az erdőben vagy más fás területen a fák, bokrok takarását és ebből az álcázott pozícióból sokkal hatásosabban harcolnak a rájuk támadó ellenség ellen. Mindezt persze a játék motorja grafikus jelzésekkel is mutatja számunkra, például hogy hogyan figyelnek a mesterlövészeink az ellenséges gyalogságra, vagy hogy a kúszó gyalogosok mikor láthatatlanok és mikor fedezi fel őket egy ellenséges csapat.

A játékban az egyetlen erőforrás a pénz, mely több úton is beszerezhető. Az egyik a terülten szétszórt olajforrások kiaknázása, a másik az ellenséges katonák elfogása és hadifogoly-táborba zárása után kapott összeg, a harmadik lehetőség pedig azért érdekes, mert a legtöbb térkép városi környezetet ábrázol, ahol általában található egy-egy bank is, amely hidegvérű kirablása is jelentősen emelheti a rendelkezésünkre álló pénzmennyiséget. :-)

A játékban (a Starcraft és a Red Alert 2/Generals játékok által bevezetett módon) itt is három ellenséges oldal áll szemben egymással. Az egyik az Amerikai Hadsereg, drága és hatásos egységekkel, a másik a jövő technológiáját felvonultató Tallon harci egységei, ők ketten a „jó” (azaz az amerikai) oldalon állnak. A másik oldalon az ellenfél a (főleg orosz eredetű fegyverzettel ellátott) Konzorcium, akik a „rossz” fiúk. Ők elsősorban rengeteg olcsó fegyverrel és egységgel próbálnak felülkerekedni ellenfeleiken.

A játék grafikája gyönyörű, tökéletesen megfelel a 2005-ös színvonalnak. A felbontás és a grafikai részletesség széles határok között változtatható, így még azok is élvezhetik a játékot, akik nem a legújabb csodamasinákkal rendelkeznek. Bár ekkor a kép minősége messze nem lesz olyan élethű, mint magas beállítások mellett. Ennek ellenére komolyan kell venni a dobozon feltüntetett minimális rendszerkövetelményeket, mert nagy felbontás mellett még egy Athlon 64 3000+ processzorral, 512 MB memóriával és X800 videokártyával felszerelt gépen is voltak néha akadozások. A kamera kezelése is egyszerű, és a fejlesztők szerencsére úgy készítették el a játék grafikus motorját, hogy játszhatósági okból szinte soha sem szükséges a kamerát forgatni. (A tereptárgyak takarásában tartózkodó egységeket a grafikus motor jól láthatóan körvonalakkal jelzi.) A zoomolási lehetőség is csak akkor érdekes, ha egy-egy akciódúsabb csatát szeretnénk közelebbről megnézni. Erre pedig gyakran sor kerülhet, mert az egységek grafikája még közelről is esztétikus és részletes, valamint a robbanások és lövések megjelenítése is első osztályú.

A zörejek és robbanások hangja megfelelő, nem zavaró, kivéve a szokásos unásig ismétlődő parancselfogadásokat és az egységeinktől érkező megjegyzéseket. A zene kellemesen és a játék stílusának megfelelően ütemesen lüktet a hátérben. (Jó lenne legalább egy ennyire igényesen kidolgozott játéknál elérni azt végre, hogy az egységek változatosabban jelezzék vissza a parancsokat, tegyenek megjegyzéseket, stb., mert az szerszer hallott „Igenis uram” egy idő után kezd a játékos idegeire menni.)

Az összekötő mozikon látszik, hogy nagy gonddal, profi rendezéssel készítették el, bár a karaktereket megformáló színészek teljesítménye nem éri el egy TV- vagy mozifilm színészi megformálásainak színvonalát. Főleg az akciójelenetek érdekesek, feszes ritmusúak, a játékos könnyen beleéli magát a szerepébe.

A játék folytatja a Westwood-féle Generals és C&C sorozatok hagyományait, könnyen kezelhető, bár elég sűrűn előfordulnak olyan bonyolult játékhelyzetek, amikor a játékos komolyan elgondolkodik, hogy miért nem lehet szüneteltetés módban is parancsokat kiadni, ha már a természet (és a PC ipar) úgy rendelkezett, hogy csak két kezünk (meg egy egerünk) van. :-) A játék könnyen megtanulható, a kezelés a Westwood és a Blizzard játékainak valós idejű stratégiai hagyományait és „szabványait” követi, így aki a klasszikusokkal játszott már eddig is, annak ez a játék is természetesen kézre áll az első pillanattól kezdve.

Negatívumként annyit tudok megemlíteni, hogy a leggyakoribb valós idejű stratégiai játék betegség itt is felütötte a fejét: az egységek az indulási parancsot követően sokszor össze-vissza forgolódnak, és előfordul az is, hogy hajmeresztő kitérőket tesznek, adott esetben az ellenséges egységek közé rohannak, így ajánlatos a parancsot követően legalább a mini térképen követni az egységeket, hogy jó helyre és jó útvonalon mennek-e.

Az Act of War egy igényesen elkészített, könnyen megtanulható, és a korábbi hasonló valós idejű stratégiai játékok hagyományait folytató játék lett. Semmi forradalmi újítás nincs benne, de minden, amit beleépítettek, nagyon szépen kidolgozottak, és az újítások, új ötletek is a játékélmény javára váltak. A játék stabilan fut, hosszú órák alatt egyszer sem fordult elő, hogy lefagyott vagy kiakadt volna. A történet sem rossz, bár annak, aki nem rajongója az Amerika központú gondolkodásmódnak, egy kissé nehezen emészthető lesz majd a sztori (gyakorlatilag amerikai érdekből bármi megengedhető, szuverén idegen államok területén amerikai fegyveres beavatkozás, stb.). A sztori vezérelte kampány után persze itt van a játék veleje, a küldetések és a netes-lanos játékok, amik szintén nagyon élvezetesek. Még eléggé az év első felében járunk, de annyit megjósolhatok, hogy ez a játék bizonyosan benne lesz a 2005. év legjobb valós idejű stratégiai játékainak végső listájában.

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

90%
grafika
10
hangok
9
játszhatóság
9
hangulat
9
Pozitívumok
  • Érdekes összekötőmozis kampány
  • Jól átgondolt egységrendszer
  • Gyönyörű grafika
  • Jó MI
Negatívumok
  • Az egységek útvonal keresése néha hibázik
  • Nem lehet szüneteltetés alatt parancsokat kiadni
  • A kampány sztori túlságosan Amerika központú

További képek

  • Act of War: Direct Action
  • Act of War: Direct Action
  • Act of War: Direct Action
  • Act of War: Direct Action
  • Act of War: Direct Action
  • Act of War: Direct Action
  • Act of War: Direct Action
  • Act of War: Direct Action
  • Act of War: Direct Action
  • Act of War: Direct Action
  • Act of War: Direct Action
  • Act of War: Direct Action

Act of War: Direct Action

Platform:

Fejlesztő: Eugen Systems

Kiadó: Atari

Forgalmazó: seven m

Megjelenés: 2005. tavasz

Minimális rendszerigény: Pentium IV 2,2 GHz, 512 MB RAM, 128 MB-os 3D kártya, DVD-ROM, 4,2 GB HDD

» Tovább a játék adatlapjára

HOZZÁSZÓLÁSOK

Barthezz
Barthezz [54286]
Íme :-)
nope
nope [336]
ugyhalottam hogy lesz az Act of War: Direct Action -nak folytatasa . tudtok rola valamit ?
vortób
vortób [12314]
Nálam 30 fejezet volt.
» Összes hozzászólás listázása a fórumban (4 db)