Egy mobiltelefonokra készült játék ismertetőjében számos pozitívum található, hiszen a cikkírónak nem kell tövig lekoptatni az ujjait gépelés közben, lévén ugyan miféle litániát lehetne írni egy efféle aprócska játékról? Főként akkor, ha annak neve magáért beszél: ki ne ismerné és szeretné a Monopolyt? Már persze a cikkírón kívül.
Így esett az eset, hogy tizenvalahány évvel az első, és egyben igen sokáig utolsó találkozás után mobilom kijelzőjén láttam viszont a jól ismert Monopoly logót. A játék felépítése logikus, és a platformhoz mérten kellően egyszerű is, így minden adott, hogy a krumplik nevében virtuálisan a földbe döngöljük ellenfelünket, a gonosz kis laptopot. Az enyhe képzavart feloldandó elárulom, hogy jelen Monopolyban becses személyünk a krumpli, amely jobbára egy adag aranylogós gyorséttermi hasábburgonyára hajaz, míg az egyes számú ellenfél szerepét egy komotósan lépkedő laptop személyesíti meg. A lehetőségek kellően bővek, lehet üzletelni, alkudozni, addig megszerzett birtokainkat igazgatni, s voltaképpen csupán a kockadobálás nem múlik rajtunk - ezt ugyanis automatikusan elvégzi helyettünk a gép.
Grafikáról és hanghatásokról egy efféle játék esetében nem lenne sok értelme írni, hiszen a különféle táblázatoknak és diagramoknak sehol nem szokásuk észveszejtően gyönyörűnek lenni. Funkcionálisak, azaz a célnak megfelelnek. A játékosok igényeinek való megfelelésen sokat dob az a tény, miszerint a Monopoly - Itt és most teljes egészében magyarított program, így az utolsó betűig lefordították becses nyelvünkre. Mindez nem csupán a menüket illeti, hanem a tartalmat is, így vásárláskor Váci utcát, Hortobágyot, avagy éppen Aggteleki Cseppkőbarlangot vehetünk, ami igen dicséretes a mobil játékot kiadó EA részéről.
A mobilos Monopoly ha pár perces szórakoztatásra nem is alkalmas, picit hosszabb utakon remekül elszórakozhatunk vele. Több nem is kell.
