A nyár utolsó napján, augusztus 31-én került megrendezésre a World Cyber Games (és Girls) magyarországi döntője. A verseny tétje a játékosoknál az idén Kölnben megrendezésre kerülő világbajnokságon való részvétel, illetve fejenként átlagosan kéttonnányi ajándék volt. A helyszínt a Millenárison elhelyezkedő Jövő Háza adta, amely nevével ellentétben csupán futurisztikusnak szánt, de alig-alig működő mellékhelyiségekkel, de annál nagyobb kiállítási térrel rendelkezik, amelyet a neves hardvergyártók, szoftverforgalmazók és egyéb cégek elfoglalhattak. A rendezők érthetően – és nagyon helyesen – némi színt kívántak vinni ebbe az alapvetően rettenetesen kocka rendezvénybe, így a különféle standoknál elérhető folyamatos nyereményjátékoktól kezdve az egyik férfimagazin igen dúskeblű modelljein át a koncertekig számos elemet felvonultattak. Az egymással szemben felállított két színpadon kívül több kisebb helyszínen folyt például a StarCraft döntő, avagy a Quake 3 fun játék, míg az említett nagyszínpadokon az egyéb műsorszámokon kívül a WarCraft 3 illetve a Guitar Hero bajnokság dőlt el. Mindez egyfelől üdvözítőnek hatott, hiszen a programok széles skálája várta a geekeket és nördöket egyaránt, másrészt azonban néha a műsorvezetőknek és kommentátoroknak komoly problémát okozott túlkiabálni egymást, míg ezzel szinkronban a nézők tevőleges halláskárosodás miatt aggódhattak.

Mindezeken túl sor került az idén második alkalommal megrendezett World Cyber Girls versenyre is. Szándékoltan nem írok szépségversenyt, hiszen itt nem csupán a külső számított, hanem a játéktudás (Guitar Hero verseny formájában), illetve a szoftverek és hardverek terén való jártasság (kvízkérdések) is. A szervezők által összehozott „sztárzsűri” nyilvánvalóan küzdött bizonyos hiányosságokkal, hiszen például Majoros "Majka" Péter avagy Kustánczi Lia playmate láthatóan nem került extázisközelbe attól, hogy egy lány tudja, minek a rövidítése a TPS, avagy hogy melyik a legerősebb NVIDIA kártya. Alighanem azért nem, mert erről nekik maguknak is maximum igen ködös elképzeléseik lehetnek – igaz, egyes kérdések, mint például a „melyik volt az első egérrel is játszható FPS” a grémium hozzáértő tagjait is megfogták, ahogy mindenki mást is. Mindenesetre a zsűri döntése értelmében az első helyezett Páll Zsófia, a második helyezett Bors Anita, a harmadik helyezett Nagy Zsófia lett. A világ alighanem legantiszociálisabb közönségdíjasának Szenczy Alexandrát választották, míg a különdíjat Bokor Bea kapta.

A StarCraft döntőt, s vele a világbajnokságon való indulás lehetőségét a zergekkel a második helyezett Naib protossait kíméletlenül legyaluló ACE nyerte, míg a harmadik helyezett Kashuka lett. A WarCraft (pontosabban a Frozen Throne) döntőt DNA nyerte, maga mögé utasítva Leadet és C00L.Rabbitet. A FIFA 2008 esetében bravúros játékával a kölni világbajnokságra juttatta be magát Gabu, míg Csaszi a második, Redwing pedig a harmadik helyezéssel, pontosabban az értük járó ajándékokkal vigasztalódhatott. A Command & Conquer: Kane's Wrath összecsapásokból Gorky jött ki győztesen, felülkerekedve Xeonon, míg utánunk a harmadik helyet Grisa szerezte meg. A Guitar Hero III bajnokságot a döntőbe sztoikus nyugalommal lejátszott 100%-os teljesítménnyel jutó Murai Bence nyerte, aki saját bevallása szerint napi egy-másfél óránál többet nemigen játszik. Bence magabiztosan legyőzve Molnár Martint, míg a harmadik helyezést Lakos Gergő szerezte meg.

Ami a versenyeken picit furcsa volt, az az, hogy milyen pofátlanul fiatal srácok gyalázták le ellenfeleiket: elég csak a Guitar Herós 14 éves Murai Bencére, avagy az elsőségét újfent megvédő 17 éves Váczi "Ace" Valentinra gondolni, aki a StarCraft megjelenésekor alighanem sokkal inkább a homokozón, mintsem a zergek titkain filózhatott.

A fenti kategóriákon kívül természetesen több kisebb volumenű összecsapás is lezajlott, így például sokan mobiljátékokon is összemérhették a tudásukat, a Flight Simulatoros újságírói versenyről nem is beszélve. Akik pedig a nagyobb volumenű összecsapások helyett csupán könnyedebb szórakozásra áhítoztak, szintén megtalálhatták számításaikat, hiszen több mint ötven Xbox 360 várta a kontrollereinek leamortizálódását.

Az idei WCG remek példája volt annak, hogyan lehet sikeresen elegyíteni egy alapvetően hardcore játékosok számára érdekes rendezvényt a nagyközönség felé nyitással, amelynek folyományaként sokkal inkább egy számos show-elemmel megfűszerezett számítástechnikai kiállítás képe vázolódott fel, mintsem a már említett "kockáktól kockáknak szeretettel" versenyé. Ez alighanem így is volt rendben, hiszen mindaddig, amíg a kettő nem üti egymást, bátran lehet elegyíteni őket, ezáltal lényegesen több nézőt is vonzva a helyszínre. A fokozott médiajelenlét által pedig elfogadottabbá lehet tenni magát a cybersportot is. Ez pedig egy olyan országban, ahol a PC-s/konzolos játékokat a nagyközönség jobbára a "hülyegyerekek gyilkolásznak hülyegyerekeket" egyelőre kikezdhetetlen formulájával írja le (amely megállapítás után a nagyközönség persze elvonul bulvárlapot olvasni és szappanoperát nézni), nagy szükség is van.

Jövőre alighanem ugyanitt, és nagyjából ugyanekkor; addig azonban mindenki szurkoljon lelkesen a novemberben Kölnbe induló magyar csapat tagjainak; próba szerencse. S remélhetőleg minél többet próbálgatjuk, annál nagyobb eséllyel lehet nyerni is.