A Nioh 2017. egyik sikertörténete volt. A sokak által régóta várt, mások által újabb Souls-másolatnak tekintett, feudális Japánban játszódó sötét kaland egy hihetetlenül intenzív, baromi nehéz, látványos és epikus kihívásnak bizonyult, a készítők pedig még arról is gondoskodtak, hogy az élettartama legalább az év végéig kitartson. Ingyenes javítások formájában reformálták meg a lootrendszert, adták hozzá az online PvP-t, három fizetős DLC-vel pedig – amelyek sorában a Bloodshed’s End az utolsó – tovább folytatták a játék történetét is, új ellenfelekkel, fegyverekkel, küldetésekkel, és már-már irreálisan brutális nehézségi szintekkel.
A Bloodshed’s End csomag pont ilyen szempontból lett soványka, ugyanis bár lezárja a Nioh történetét Osaka híres nyári ostromával, amely Williamet szembe állítja a Toyotomi klánnal, az előző két DLC után egy kicsit könnyebb súlyú lett. Egy új őrszellem mellett nincs sem új nehézségi szint, sem új fegyver, ám a hangsúly itt mintha nem is ezen lett volna. A Team Ninja célja sokkal inkább egy látványos, epikus zárófejezet összeállítása volt, amely a legedzettebb Nioh-játékosokat is próbára teszi, és pontot tesz az alternatív Sengoku-korszak végére. Ebben sikerrel jártak, az új küldetések látványosak (bár sajnos látványban sem annyira változatosak, mint például a Defiant Honor epikus nyitánya), a főellenfelek sorát pedig az előző DLC-k után végre nem csak emberi karakterek gazdagítják, igen intenzív, nagyszabású összecsapásokban részesítve így a játékosokat. Az egyetlen elem, ami talán kicsit belerondított a zárás összképébe, hogy egy kulcsfontosságú történetszálat, amelyre lényegében a három DLC felépült, nyitva hagytak, vélhetően egy esetleges folytatás esetére.
Az új missziók mellé egy új játékmód is érkezett. Az Abyss leginkább a Devil May Cry sorozat Bloody Palace módjának és a Bloodborne Chalice Dungeon módjának keveréke, amelynek új szintjei speciális ochoko kelyhek feltöltésével nyithatóak meg, teljesítéséhez két barát is bevonható, leküzdése pedig lényegében a játék főellenfeleinek arénaszerű henteléséből áll. Az újabb szintek egyre nagyobb jutalmakkal, de egyre nagyobb kihívással várnak, ha pedig William a legutóbbi holttesténél hagyott őrszelleme nélkül hal meg, automatikusan elbukjuk próbálkozásunkat.
A Bloodshed’s End célközönsége az előző két DLC után nem is kérdéses: ha még mindig figyelmet fordítasz rá, vélhetően végigtoltad a teljes eddigi tartalmat, és még mindig nem volt elég a néha igencsak büntető, ám az erőfeszítéseket szinte végig eszméletlen látvánnyal és hangulattal jutalmazó programból. Egy nagyon gazdag, tartalmas csomagként zárja le a Team Ninja fejlesztését, amelynek úgy vélem, érdemes lesz várni a következő részét (a PC-s tábor pedig a tenyerét dörzsölgetheti, hiszen szép lassan kézhez kapják majd a teljes csomagot).
