A From Software stúdió neve mára egybeforrt a Dark Souls trilógiával és a Bloodborne játékkal. És általuk ugyanígy egybeforrt a brutálisan, már-már a sírógörcs kerülget szinten nehéz játékmenettel is. Bizony, a stúdió új szintre emelte a „trial and error” fogalmát, ugyanis játékaikban a legelső, legalapabb, leggyengébb és legnevetségesebb szörny is pontosan olyan játszi könnyedséggel lapátol át minket a túlvilágra, mint ahogyan vélhetően a valóságban is tenné. Szóval, míg nekik egyetlen mozdulat is elég a győzelemhez, addig nekünk mindig, minden körülmények között a topon kell lennünk, koncentrációnk egyetlen pillanatra sem lankadhat. De persze lankad, mi pedig meghalunk, és mindent kezdhetünk elölről. Elsőre ez a túltolt kihívás elrettentőnek tűnhet, ám a From Software játékait mégis milliók istenítik – pontosan e tulajdonságai miatt. A Dark Souls trilógia mára alapmű lett, PlayStation 4-en a Bloodborne is nagyon népszerű. És most készül a stúdió legújabb üdvöskéje, a Sekiro: Shadows Die Twice. Nekem pedig volt szerencsém tenni vele egy kört a gamescomon...
A sztoriról egyelőre nem sok részlet ismert, de az biztos, hogy a középkori Japán fantáziavilágába csöppenünk benne. Hősünk egyrészt a korszakra jellemző fegyverzet mellett egy speciális karral is rendelkezik, amelyre különböző felszereléseket lehet majd aggatni. A gamescomon egy kilőhető kampó volt rajta, amellyel Pókembert megszégyenítő módon tudtam lengeni a faágak vagy az épületekről kiálló elemek között. A játékmenetbe annak nehézségi szintje miatt csak szűkösen tudtam belekóstolni, de ebben közrejátszik, hogy én bizony nem tartozom a hardcore Dark Souls játékosok közé. Ennek megfelelően a próbakör első harmada ugyanazon a nagyjából 100 m2-es területen zajlott, ugyanazon 4-5 ellenféllel szemben. Míg a kisebbeket könnyen be tudtam cserkészni és hátulról egy mozdulattal kivégezni, addig a szamuráj, az első komolyabb ellenfél mindig könnyedén felaprított. Aztán jött a tipp, hogy valójában meg is kerülhetem és mehetek tovább – halleluja! Hogy aztán az ajtó mögött egy négy méteres, fogságban szelídített hegyi trollba fussak...
Szóval a Sekiro pontosan azt a vért izzasztó nehézséget és türelmet próbára tevő játékmenetet kínálja, amire a stúdió rajongói számítanak. Mindezt ezúttal távol-keleti környezetbe ültetve, kimondottan pofás grafikával. Az alapokon a demo alapján nem változtatnak a készítők, csupán továbbcsiszolják, és kiegészítetik itt-ott. Ugyanúgy egy nyílt világban barangolhatunk, arra mehetünk, amerre csak szeretnénk, de sosem tudhatjuk, hogy a következő sarkon ki vagy mi fog minket könyörtelenül lemészárolni. Idővel és főleg kitartással bele lehet rázódni, és ha elkapjuk a ritmust, vidáman szeletelhetjük benne az ellent. De garantált, hogy ők is ugyanilyen vidáman fognak szeletelni minket.
A Sekiro: Shadows Die Twice nagyon ígéretes, kétségtelenül a gamescomos próbaköreim legnehezebbike volt. De nem is számítottam másra. A teszt során néha azért óvatosan körbesandítottam, hogy nem én vagyok-e menthetetlenül béna, de mindig megkönnyebbülten nyugtáztam, hogy az előttem lévőn kívül 4-5 gépen virít a „You Died!” felirat... A játék jövő tavasszal fog megjelenni PC-re és konzolokra, aki pedig a From Software korábbi játékait is imádta, az emiatt is dörzsölheti már előre a tenyerét.
