Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Ismertető/teszt

Rage in Peace

Rage in Peace teszt – amikor nem hagynak ágyban, párnák közt...

Szívszorító történet és kettétört klaviatúra. Timmy utolsó napja az élők sorában nyomot fog hagyni rajtunk.

2019.02.01. 14:40 | szerző: Puddle | Ismertető/teszt

A Rage in Peace 2D-s side-scrolling platformer 2018 novemberének elején jelent meg Steamen és Switchen, majd különösebb hatás nélkül rögtön el is tűnt a játékok rengetegében. Sajnos méltatlanul, hiszen az indonéziai indie fejlesztőcsapat, a Rolling Glory Jam szívét-lelkét beleadta a projectbe. Valami egészen különös dologgal próbálkoztak: érzelmekkel és humorral teli történetet írtak egy végtelenül egyszerű „rage game”-hez.

Rage in Peace teszt – amikor nem hagynak ágyban, párnák közt...

A fenti fogalom még nincs pontosan definiálva, sőt elfogadva sem, de olyan játékok veszik magukhoz ezt a címet, amelyeknek egyetlen céljuk a játékos irritálása, aki az idegösszeroppanás szélén állva próbálja teljesíteni a lehetetlennek tűnő ügyességi feladatokat. A legtöbb ilyen típusú program az internetes flash játékok közül kerül ki, leghíresebb talán az I Wanna Be the Guy, amelynek nehézsége abban rejlik, hogy az ártalmatlannak tűnő pályák bármelyik pontján jelzés nélkül agyonüthet minket egy lezuhanó objektum vagy felnyársalhat egy felénk lőtt dárda.

Ne tévesszen meg senkit a Rage in Peace szépen megrajzolt grafikája, amiből csak úgy árad a szelídség, szegény főhősünket szó szerint minden meg akarja ölni. Történetünk kezdetén, a munkahelyi liftben váratlanul megjelenik Timmy előtt a Kaszás, és sajnálattal értesíti, hogy ez az utolsó napja az élők sorában. Karakterünk a hírt teljes közönnyel fogadja, csak azt sajnálja, hogy nem fog teljesülni egyetlen kívánsága. Ő ugyanis otthon, békésen, meleg pizsamájában szeretne meghalni, dráma nélkül.

Rage in Peace teszt – amikor nem hagynak ágyban, párnák közt...

Ha nem a Rolling Glory Jam játékáról lenne szó, ennyiben ki is merülne a történet, és a továbbiakban nem lenne más dolgunk, csak segíteni Timmynek hazajutni, beteljesítve kívánságát, miközben gördeszkázó zombikat kerülgetünk, cápákkal teli pocsolyákat ugrunk át, vagy a kávéfőző gonosz szelleme elől menekülünk, és persze egytől egyig mindenki a fejünket akarja. A kaotikus őrületet viszont zseniálisan megírt dialógusok és cutscene-ek szakítják meg, amelyek nem csak a sztorit viszik tovább, hanem lehetőséget adnak nekünk, hogy pihentessük pár percig megfeszült idegszálainkat. A humoros párbeszédek Timmy és a különös, feje tetejére fordult világ lakói között a könnyed filozofálástól az élet kemény kérdéseiig mindent tartalmaznak, miközben betekintést nyerünk az életunt főhős elnyomott emlékeibe is. A megható történetből többet bűn lenne elárulni, csak annyit mondok, engem játék közben az éltetett, hogy mikor botlok ismét bele egy narratív szekcióba.

A Rage in Peace rendkívül egyszerű mechanikákra építkezik, Timmy az előre-hátra futáson kívül csak ugrani képes, bár szerencsére rögtön kétszer, így kell vele elkerülnünk a halálos csapdákat. Ez nem hangzik bonyolultnak, még akkor sem, ha karakterünk nem képes rövid csúszás nélkül megállni, amit ha nem kalkulálunk bele az ugrásokba, már kezdhetjük is elölről a pályát. A játék folyamatosan változtatja saját szabályait. Amire azt hisszük, hogy már megtanultunk, gyorsan kiderül, hogy mégsem. Például ha az erdei békához közel megyünk, kidugja a nyelvét és letépi fejünket – tehát a béka veszélyes, át kell felette ugrani, gondolja a tapasztalt gamer. Csakhogy a következő béka ugrás közben tüskéket növeszt, a harmadik meg nem a szájából lövelli ki nyelvét, hanem a hátsó fertályából. Megadott kövek a mélybe zuhannak, ha rájuk ugrunk, máskor ezek a platformok jelentik a biztonságot. Mindent ki kell próbálnunk, majd memorizálni az ideális útvonalat, máshogy nincs esélyünk. Ha ez sikerül is, és már csak méterekre vagyunk a következő checkpointtól, akkor sem szabad meglepődnünk, ha egyszer csak a semmiből a fejünkre esik egy rakétafúvókákkal felszerelt fatörzs. Az öt pálya alatt Timmy többezerszer fogja életét veszíteni, ami az ő esetében nem is nehéz, hiszen bármihez ha hozzáér, már kerül is vissza a legutóbbi mentési pontra.

Rage in Peace teszt – amikor nem hagynak ágyban, párnák közt...

Sajnos a nehézség az utolsó két pályán drasztikusan megugrik, mivel karakterünk veszít mozgékonyságából. Így főleg a repülős részeknél még inkább erősödik bennünk az érzés, hogy tehetetlenek vagyunk bizonyos szakaszokon, és Timmy halála az irányítás pontatlanságának köszönhető, és nem a mi ügyetlenségünknek. A változatos helyszínek, a megindító sztori vagy a vidám zene sem képes ilyenkor frusztrációnkat csillapítani.

Azoknak ajánlom elsősorban a Rage in Peace-t, akik fel tudnak rá készülni, hogy a játékkal töltött 5-8 óra egyik felében üvölteni, a másikban pedig sírni fognak; vagy a haragtól, vagy a meghatottságtól. A Timmy elé kerülő akadályok megoldása rengeteg türelmet, akaraterőt és ügyességet követel, ezért teljesen érthető, hogy sokaknak nem lesz szórakoztató ugyanazon az ellenfelen is századszorra elhalálozni. Akik viszont mégis belevágnak a kalandba, tartsanak maguk mellett egy pótkontrollert, ha az elsőt „véletlenül” összetörnék. ■

Rage in Peace teszt – amikor nem hagynak ágyban, párnák közt...
Rage in Peace teszt – amikor nem hagynak ágyban, párnák közt...Rage in Peace teszt – amikor nem hagynak ágyban, párnák közt...Rage in Peace teszt – amikor nem hagynak ágyban, párnák közt...Rage in Peace teszt – amikor nem hagynak ágyban, párnák közt...

A tesztpéldányt a játék fejlesztője biztosította.

értékelés

Rage in Peace

Pozitívumok
  • Magával ragadó történet, ügyesen megírt dialógusok
  • Változatos stílusú pályák
  • Leírhatatlan az érzés, amikor több órányi szenvedés után végre sikerül teljesítened egy lehetetlennek hitt szakaszt
Negatívumok
  • Elképesztően nehéz
  • Limitált játékmechanikák
Rage in Peace
További hírekért és cikkekért ugorj a játék adatlapjára:
Rage in Peace

hozzászólások (0)

ajánlott olvasnivaló