Rengeteget fejlődött a beat ’em up műfaja az elmúlt évtizedekben. A félórás, 3 mozdulatot felvonultató címektől eljutottunk egy olyan pontra, ahol a pénzünkért hosszan tartó játékidőt kapunk, jóval komplexebb harcrendszerrel. Remek példa erre a River City Girls, amelynek folytatása érkezett meg az elmúlt hetekben.
Az előző kalandjukban Kyoko és Misako végigverekedett az egész városon és a jakuzán is, hogy kiszabadítsák szívük választottjait. Ezek után visszaültek volna az iskolapadba, de a bűnszervezet vezetője és annak gyermekei nem bírják feldolgozni a megaláztatást – hogy két tinédzser szétverte a klánt –, ezért kicsapatják őket a suliból. Nem igazán hatja meg őket a dolog, egyfajta vakációnak fogják fel az egészet, naphosszat videojátékoznak. Viszont River City túlzottan is a japán maffia befolyása alá kerül, amit már nem hagyhatnak annyiban. Ezúttal pasijaik oldalán indulnak harcba, hogy visszafoglalják a várost.
A River City Girls 2-ben még mindig a lányok lesznek többségben, hiszen a négy választható hős mellé csatlakozik két új leányzó. Egy pankrátor mozdulataira építkező erőverő, valamint egy laza deszkás hölgy is beáll a csapatba, hogy köztük bármikor szabadon váltogathassunk bázisainkon. A történet 8 nagy kerületében mászkálhatunk szabadon, de kezdetben néhány ösvény zárva lesz.
A stuff pixelart képi világa klafa, a beszélgetős paneleknél láthatunk csak tiszta képet. Sok helyszínt felhasználtak a korábbi epizódból, de kapunk teljesen új területeket is, valamint rengeteg mellékküldetésben, rejtélyek felderítésében is részt vehetünk. Az elején még nem fogjuk érteni, hogy miért ugrálhatunk fel olyan helyekre, ahol nincs semmi – lehet, hogy később ott lesz egy eltévedt macsek vagy egy fontos tárgy. Szerencsére a térkép szépen jelzi, ha még akad dolgunk az adott képernyőn (még ha erre csak jóval később is kerül sor).
A városka eléggé erőszakos népekkel van megáldva, egy perc nyugtot nem fognak hagyni nekünk. Miután levertük az adott csapatot, nem telik el sok idő, és újabbak érkeznek a helyükre. Így a felfedezés picit kapkodásba és káromkodásba mehet át, főleg, ha fel akarunk ugrálni valahova, de már nagyban cipőz az ellenség. Nagyon színes társaság jött össze, persze egy részük átmentett karaktermodell, de így is van szinte minden flótásnak vagy hatféle variációja, emiatt sosem válik unalmassá a csépelésük.
Zenei oldalon piszok erős a program. Remek, fülbemászó dalokat írtak hozzá, és a dalszövegek is pofásak. A szinkront élvezhetjük angol és japán nyelven, nekem mindkettő bejött. Az átvezetők még mindig képregényesen lettek tálalva, a szövegek néhol fárasztóan túlmagyarázók, de sokszor humorosak. Rengeteg utalást fedezhetünk fel más bunyós alkotásoknak címezve, illetve maguk a harcok is nagyon jók. Figuránként két tucat mozdulatot csalhatunk elő, nagyon egyediek mind. A legyőzött alakokat csatlakoztathatjuk magunkhoz, hogy egy-egy pofon erejéig támogató jelleggel lehívhassuk őket.
Ami viszont lehozott az életről, az a töltőképernyők bámulása volt, amiből rengeteg lesz, hiszen folyamatosan fogunk haladni a képernyők között. Nem értem, mi indokolja ezt PlayStation 5-ön, de ketten játszva online még rosszabb a dolog, mert ott még súlyos extra másodperceket is kénytelenek vagyunk várni, amig a másikat erőszakosan átrántja utánunk, ha szeretnénk haladni. Ezeken a töltési fekete képeken még tippeket sem olvashatunk, csak egy poénos, egymást püffölős animációt nézegethetünk folyamatosan. Bár az irányitás jó, néha a túlmozgás miatt az egymás élesztésére szolgáló kísérlet kudarcba fullad, az ellenség is nagyon agresszíven lép fel. Így a felfedezés élményéből veszít a játék – de ezeket a problémákat lazán ki lehetne javítani.
Negatívumai ellenére nagyon szerethető beat ’em up a River City Girls 2. Hosszú órákra kikapcsol, és még újrajátszhatóság is van benne. A műfaj szerelmesei elégedettek lesznek – lehet néhol picit morogni fognak, de összeségében kárpótolja őket a játékélmény.
