Most nézem: majdnem egy éve írtam a Splatoon 3-hoz megjelent Side Order DLC-ről, és akkor bizony lógattam az orrom, hogy milyen keveset adott a játékhoz... Végre megérkezett a Wave 2, amely tulajdonképpen maga az érdemi DLC: új sztorit, új pályákat és új játékmenetet kaptunk (kicsit korrigálva az alapjátéknál tett panaszom, ami szerint nem igazán sikerült innoválni).
Ahogy a Wave 1 cikkemben már céloztam rá, visszatérünk az Inkopolis Square-re Pearllel, aki Marinát keresi. Maga a tér is igen látványosan megváltozott – hogy miért, azt inkább nem spoilerezem el. A lényeg: elvesztek a színek, és hogy megmenthessük a világot a teljes elszürküléstől, magával a Renddel kell végül megküzdenünk, ezt pedig 10+30 szint teljesítésével tehetjük meg. Csavar a játékmenetben, hogy ezt roguelite módon teljesíthetjük, azaz ha elfogynak az életeink, a játék visszavág az elejére, és újra neki kell gyürkőznünk a 30 szintnek – de a feloldott bónuszainkkal elméletileg már könnyebb dolgunk lesz.
Színkártyákat is gyűjtünk kalandunk során, ezekkel szintén ügynökünket, illetve Pearlt tápolhatjuk – csak épp teljesen véletlen, miket kapunk, így azért könnyű dolgunk sose lesz. Marina tud állandó buffokat adni, jó pénzért persze, ezek kimaxolásához meg elég sokat kell melózni. Persze mindez nem panasz, hiszen túl könnyű játékot nem szeretnénk, csak pont a jelleg miatt néha lehet, hogy igazságtalannak érződhet a Side Order.
Amivel kapcsolatban viszont felemás érzésem van, az a megváltozott design. Persze értem, hogy ez a sztori miatt lett ilyen, de nekem nagyon furcsa ezt a pasztell-bézs színvilágot látnom a világ egyik legszínesebb játéksorozatában. A festék, amit használunk, sem éppen harsány – nekem ez valahol karakteridegen egy kicsit, és talán ezen lehetett volna változtatni...
Ezt leszámítva egyébként nincs baj a grafikával, betonstabilan fut 60 fps-sel, amolyan Switch minőségben. Nem pejoratívan értem: amit ebből a régi vasból ki lehetett hozni, azt a Splatoon 3 is kihozza, bár azért ez a grafikai szint más platformon azért már kevés lenne. De hát nem is a grafikai megoldások miatt oly népszerű a kis japán gép – hacsak azt nem nézzük, mit lehet kihozni egy ennyire gyösz hardverből...
Így, hogy végre kiteljesedett a Side Order DLC, már bátran tudom ajánlani, mert ezzel az inkopolisi kalanddal tényleg gazdag tartalmat kapunk. A kellemes kihívás, a roguelite mechanika köré felfűzött hamisítatlan Splatoon 3 játékmenet nagyon adja magát – és még ezt a kvázi monokróm megjelenést is meg lehet bocsájtani neki.
