Kubo Tite halálistenes shonen műve újfent népszerű, köszönhetően a manga utolsó történetének, amelynek végre folyamatban van az animés lezárása is. A BLEACH kis hazánkban is népes rajongótábort tudhat magáénak, hiszen ezt a sorozatot magyarul is láthatta a nagyközönség. Aki régen szerette ezt a túlnyújtott shonenszériát, az biztosan izgalmakkal várja majd a befejezését is, amire 10 évet kellett várni, hogy végre valami történjen az ügyben. Üröm az örömben, hogy a most bemutatásra kerülő videojáték, a BLEACH Rebirth of Souls is csak annyit dolgoz fel a természetfeletti akcióból, ahol annak idején az anime abbamaradt. Az Ezeréves vérháború történetív DLC gyanánt érkezik majd valamikor jövőre, addig is egy ismétlésnek nem gyenge anyagot kaphat kézbe az egyszeri rajongó.
A Rebirth of Souls gerince a sztori módban keresendő, amely elég pontosan és részletesen dolgozza fel a sorozatot. Történetünk hőse, Ichigo valamiért látja a halottak lelkét, illetve a lidérceket, így belekeveredik egy jófajta kalamajkába, amikor egy csinos halálisten érkezik a lakónegyedébe. A 15 éves kamasz majdnem fűbe harap, de a halálisten átadja erejének egy részét Ichigónak, aki így meg tudja védeni magát és családját, nem mellesleg helyettes halálistenné válik. Neki kell a felbukkanó lidérceket irtania a sulis teendői mellett, elvégezni a lelkek temetését, amelyek átkerülhetnek a lelkek világába, azaz Soul Society-be. Rukia azáltal, hogy átadta erejét, komoly gondot okozott a munkáltatónak, így az említett világból hazahurcolják a lányt kivégezni. Ezt nem hagyhatja annyiban Ichigo és a sztori többi mellékszereplője, így egy kiadós edzést követően behatolnak a halálistenek otthonába.
A teljes első szériás animevonal végigjátszható, így az említett Helyettesítő és Soul Society mellett az Arrancaros Hueco Mondo és Gotei 13 is vastagon képviselteti magát. Rengeteg átvezetőt tartalmaznak a felvonások, amik rendesen meg lettek animálva és szinkront is kaptak (a legtöbb figura az eredeti anime hangján szólal meg). Csodás, hogy ennyi munkát fektettek bele, a BLEACH rajongók értékelni fogják. Az átvezetőket tovább lehet léptetni, ha csupán a gameplay része érdekelné a játékost, így is rengeteg „shittalkolás” marad a harcok alá, amelyek már közepes fokozaton hamar izzasztóvá válhatnak. Szerencsére a nehézség skálázható, így ki lehet küszöbölni azt.
A BLEACH Rebirth of Soulsban 1 az 1 elleni harcokat vívhatunk, eleinte nagyra nőtt lidércekkel, majd erős halálistenek és más elfajzott erők ellen vehetjük fel a kesztyűt. Nem nevezném hagyományos arénaharcnak a stuffot, mert mozogni keveset fogunk, inkább a cséplésen és a delikvens mögé teleportáláson lesz a nagyobb hangsúly. A kombózás egyszerű, két gombot püfölünk felváltva, célunk, hogy ledaráljuk az ellenség védelmét, majd addig nyúzzuk, amig sikerül annyi csapást beadni, hogy bevihessünk egy lélektörő mozdulatot. A soul brake kivédhetetlen, így ha a mi életerőnk is lecsökken egy bizonyos érték alá, akkor egy kizökkentő támadás után szintén védtelenek leszünk az elsöprő erejű animációval szemben. Általában kevesebb lélekenergiánk van, mint a szembenálló félnek, így többször kell végrehajtani ezeket a támadássorozatokat. Szakszavakkal nem untatnék senkit, egy betanítást úgyis kapunk a program elején.
Ezek a mindent zúzó akciók baromi látványosak, ahogy a játék is elég szépre sikerült. Ez így 2025-ben alap, nagyon félre kell valaminek mennie, hogy a sok éve jól működő látványvilágot elcsesszék egy bunyós anime feldolgozásában. Az effektek rikítóan színesek, de jól állnak a kardpárbajoknak. Amikor beütünk egy nagy, lélekig hatoló szuperrel, akkor a vörös és fehér dominál, a narrátor pedig megőrül az izgatottságtól. Mégse éreztem annyira világbajnoknak ezt a rendszert, számomra picit lassú is volt meg végtelenül ismétlődő a vázolt metódus miatt. Minden harc szinte ugyanarról szól: az optimális támadássorozatokkal gyorsan letörni a védelmet és életerőt, hogy beadhassuk a nagy csapást. És ezt egy csatán belül többször. Utána lehet mozizni egy csomót, majd jön a következő legyőzendő mumus.
A sztori autentikus, így mindig azt fogjuk irányítani, akit kell. Nagyon sok hős és ellenség bőrébe bújhatunk, így egy picit változatos lesz a program, még ha végig ismételgetni fogjuk a leírtakat. Azért írtam ilyen sokat a sztoriról, mert lényegében a többi játékmód ugyanez, csak narráció nélkül. A gyakorlás egyértelmű, a küldetéses módban egymás után kell egy életerőből leküzdeni több arcot. Lehet még vásárolgatni, így az összecsapások elején egyszer használható talizmánokkal erősíthetjük kedvenceinket. Az online tér miatt pedig testre szabhatjuk karakterkártyánkat, szóval semmi olyan, amit ne ismernénk máshonnan. Ha kifut a hosszúra nyújtott történet, akkor csak a VS marad, ami csupán a legvérmesebb rajongóknak okozhat tartós szórakozást. A jövőre érkező sztorikiegészítővel még vissza lehet csábulni majd egy körre, de az még odébb lesz.
A BLEACH Rebirth of Souls szépen meséli el újra a történetet, ami egy hosszútávon nem túl érdekes harcrendszerrel párosul. Ez a játék egyértelműen az anime kedvelőinek készült, de bárki felzárkózhat a sztoriból, ha beleveti magát a halálistenek viszályába.
