Ne maradj le híreinkről és cikkeinkről, kattints ide, és állítsd be saját forrásként a PlayDome-ot!
A Dragon Quest-széria hetedik epizódja egy 2000-ben született játék, amelyet a mai kor elvárásaihoz igazodva alkottak most újra. Mindent az alapoktól kezdett Ichikawa Takeshi és csapata, nagy súlyt fektetve a vizualitásra és a harcrendszerre, kibővítve a kalandorokat segítő kényelmi funkciókkal (opcionális ezek igénybevétele). Egy olyan programot szerettek volna alkotni, amiely kielégíti az új kalandorokat és a széria híveit is. Az első három epizód tesztelése után fejest ugrottam a Dragon Quest VII-be is, ami annak idején PS2-n kimaradt nálam sajnos.
Az eredeti játék karaktereinek kinézetét a legendás mangaka, Akira Toriyama álmodta meg. Bájos figurái most átestek egy kis plasztikán, hogy chibi formában tündököljenek. Egy picit gyurmahatást kelt a látvány, ez vonatkozik a szereplőkre és az ellenségeinkre egyaránt, tök jó rájuk nézni. Minden új harcnál hosszú másodpercekig figyeltem a mozgó szörnyeket, akiknek cukisága csupán álca, mert vérmes dögök mind, ugyanakkor ilyen kis figurákat szeretnék a polcomon tudni, annyira mókás vagy cool kinézetük van.
Maguk a lények ismerősek lehetnek a régi részekből, mint például a mosolygós kék nyálka, amiből két tucat különféle található a játékban. A helyszínek szépültek, olyan az egész, mintha egy diorámaként lenne lepakolva a sok épület és városlakó, ahol forgatható a kamera, így nem marad semmi titokban. Hangulatos nagyon, tényleg jó ránézni, amit a gyönyörű zenék csak tovább fokoznak. Teljes szinkront kapott a stuff a fontosabb sztorielemeknél: japán és angol hangsáv választható, most az utóbbi mellett döntöttem. Az előző három 2D-HD kiadás mintájára itt is segítik a gamert, ahol csak tudják. Látható például a fő küldetésünk jelölője, amit követve nem fogunk elveszni vagy bolyongani az egyre táguló világban.
A történet szerint egy halászfaluban tengetjük életünket barátainkkal. Egy gazdag család kisasszonya, aki kalandra vágyik, valamint a herceg, aki több akar lenni holmi trónörökösnél csatlakozik hozzánk a sziget felfedezésében. Élőhelyük jelenti a világot, körülöttük a tengeren kívül nincs semmi, így ez a királyság az emberek által hitt mindenség. Halászlegényünk és társai nem hisznek ebben, ismeretlen térképdarabkákat találnak színes kövekbe vésve, amit egy csatangolásuk során egy rejtélyes helyre belépve használni tudnak majd. Ez a térképszoba egyenesen a múltba rántja a csapatot, ahol egy másik világba kerülnek, de a sziget biztosan nem az általuk ismert lesz...
Egyszerű és nagyszerű a Dragon Quest VII koncepciója, ami abban áll, hogy megoldunk egy múltbéli ügyet, majd az adott sziget életre kell a jelenben is, amit hajóra szállva meg is vizsgálhatunk. Mint időutazó hős diplomaták, felmérjük, mi változott, esetleg a múltban elérhetetlen részekre is bemerészkedhetünk. Kőtábladarabokat találunk a két idősíkon, amelyek újabb múltbéli helyszínekbe engednek minket, ami után újabb jelenbéli helyszín válik látogathatóvá. Az eseményekre reflektál a világ is, királyságunkban szövetségek köttetnek általunk, illetve egyre jobban körvonalazódik, hogy a Démonúr műve az egész bábeli mizéria, miszerint a népek ennyire szét lettek szórva. A fenti felfedezős metódus folytatódik egy darabig, majd picit komplikáltabb lesz, amikor már több korábbi vidéket kell látogatni, és úgy megoldani a küldetéseket.
A harcok legnagyobb része a múltban történik, a szigeteken is inkább ott találkozunk majd velük. Nagyon trendi lett a játék, így sokkal gyorsabban lehet haladni, mint régen. Ez köszönhető a sebesség megváltoztatásának, illetve az automata harcok lehetőségének is. Ilyenkor viselkedési parancsokat is beállíthatunk, hogy mire fókuszáljon az adott karakter. Nem vagyunk kötelesek a nálunk gyengébbel harcolni, ezek menekülnek tőlünk, de a hátukra vágva díjmentesen kapjuk értük a tapasztalati pontokat az azonnali győzelemért. A szörnyek láthatók a térképen, egy kis idő múlva pedig újfent megjelennek, hogy tovább hadakozhassunk velük.
Bevezetésre került a kasztrendszerben egy második vocation választási lehetősége, így egyszerre két szakmánk is lehet, ami brutálisan változatossá teszi a játékmenetet. Egy idő után gombnyomásra is válthatunk másikra, ha ráunnánk vagy kimaxoltuk az aktuálisat. Egy főellenségnek nem érdemes nekimenni alacsony tudással, így könnyen és gyorsan testre szabhatjuk harcosainkat alkalomhoz illően. Nagyon egyszerű a felszerelkezés is, ahol a régivel ellentétben közös a hátizsák, vizuálisan is pillanatok alatt láható, mit hova teszünk, gyorsan válthatunk a kalandorok között, a bevezetett lexikonban pedig remek infókat és statisztikákat találhatunk. Ez azért jó, mert pontosan látjuk, hogy melyik kőtábladarabokat gyűjtöttük be eddig, illetve ha már közelségbe kerültünk eggyel, azt is listázni fogja, hogy ne felejtsük el.
A Dragon Quest XI mintájára csata közben egy különleges, egyfajta ereszd el a hajam módba válthatunk, ahol a szakma szerinti pozitívumok érvényesülnek. Az alap halászlegény-képesség például néhány csapást semmissé tesz a tenger védőpajzsának köszönhetően. Bővült a sztori, ami főleg a szereplőinket érinti, avagy mélyítették a hősöket. Bizonyos tartalmakat kivágtak, például 3 helyszínt, a kaszinót és egy Excellence Gradig Organization névre hallgató csoportot. Az eredeti ismeretének hiányában nem tudom, ez mennyire negatívum, ha tényleg az.
A Dragon Quest VII újraálmodásával csak úgy megy az idő, észre sem vesszük a beleharcolt órákat. Leköt a történet is, néhány hosszabb szerelmi szálat leszámítva nem unatkoztam, jó érzés volt felfedezni az egyre táguló világot. 30+ óra után sem értem a kaland végére, így tennivalóm akad még bőven. Ezt a programot sokkal jobb volt játszani, mint a korábbi három játék felújítását, pedig azok sem voltak kellemetlenek. Gondos kezekkel nyúltak a retro címhez, amely sokak kedvence volt régen, és most is az lehet a Reimagined verzió által. Kezdő kalandoroknak is ideális választás, bátran ajánlom.
