Ez volt 2020

Nekem majdnem ugyanolyan volt, mint a többi év munka szempontjából, annyi, hogy tavasszal ki kellett venni két hét szabit, így nem nagyon mentem később el.

Pozitívum és negatívum egyben, hogy végre rászántam magam, hogy megcsináltassam a fogaimat. A negatív benne az ára.

Egyetlen tényleges negatívum, hogy a nyáron estem egy méreteset kerékpárral és a jobb kezem középső ujja azóta se működik úgy, ahogy szeretném. Vissza meg nem mertem menni vele, talán majd tavasszal.

Negatívumnak tekinthetjük azt is, hogy rohadtul nem változtattam semmit se az életvitelemen, pedig lenne mit.

Quoth the raven, `Nevermore.'

+ januárban, 9 év után felmondtam. Nem bírtam már, nem szabad ilyen sok időt tölteni egy munkahelyen. Ezután majd’ fél év munkanélküliség, ami inkább volt szabadság. Önkénteskedtem, az okj elvégzése mellett önképeztem, hobbiból digital drawingoltam.
+ júniusban új, milliószor jobb munkahelyen kezdtem, ráadásul pont azt, amit már a kezdetektől fogva megpályáztam. Az is igaz, hogy ez az első, valóban komoly munkahelyem, és már 15 éve ábrándozok normális irodai munkáról. A megbecsültségről nem is szólva.
+ szeptembertől Home Office, ami jó, mert kényelmesebb a mindennapos bejárásnál.


- szeptembertől Home Office... olykor mindenki 100 felé van, lassabban halad a munka. Másrészt egyedül lakom, utcára néző ablakom nincs, nappali fény a lakásban nincs, mire végeztem, “odakint” már besötétedett. Heti 1x így is bementem az irodába, hogy “edzésben maradjak”; nekem szükségem van rá, h fegyelmezett munkakörülmények közt dolgozzak, és ne csak a szomszédnak köszönjek oda.

Összességében 2020 számomra még így is benne van a TOP 3 legjobb évemben (számomra pont 2019 volt az az év, ami sokaknak a mostani). A COVID és a korlátozások a HO-t leszámítva nem sokban érintettek, eddig sem szívesen jártam emberek közé, de jövőre azért mindenképp többet leszek levegőn. Karácsonykor is csak apámhoz ugrottam át, hogy ne legyen egyedül, de amúgy sem szívesen találkoztam volna a rokonság többi tagjával, szóval végre ez most tényleg egy békés ünnep volt nekem.

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”

Volt már rosszabb is az év, bár a legtöbb pozitív dolognak megvan az árnyoldala is.

- Az egyetlen igazi pozitívum, hogy március hetedike óta nem gyújtottam rá. Azt nem mondom, hogy leszoktam, mert múlt héten is álmodtam vele és állítólag nem is lehet leszokni csak abbahagyni. De akkor is kilenc és fél hónap.
- Tavasszal sikerült magamban helyretenni a dolgokat és rájöttem, hogy nekem egész egyszerűen nem való még a párkapcsolat sem, nem hogy a család. Túlságosan megcsontosodott rutin szerint élek és túlságosan introvertált vagyok, hogy bárkit el tudjak viselni hosszabb távon. Ennek mondjuk vannak egyéb okai is, de a lényeg akkor is ez. És azóta sokkal kiegyensúlyozottabb is vagyok, hogy nem stresszelek azon, hogy van olyan korombeli aki a második gyereket várja (egyébként is utálom a gyerekeket, szóval...). Én meg nem függök senkitől
- Az előző két ok (és más egyebek miatt) is folytattam a teljes (!!) játékgyűjteményem kifehérítését. Január óta közel 400 játék került a steam könyvtáramba. Amikkel előbb-utóbb játszani fogok vagy már játszottam. Az elkövetkező 1-2 évre akkor is elég lesz, ha jövőre nem veszek semmit. Az, hogy ez mennyibe is fájt... Na azt hagyjuk (főleg tavasszal, minden héten megleptem egy játékkal, mert nem gyújtottam rá... Na itt az összefüggés).
- A COVID-nak "hála"* átálltam az autóval való munkába járásra és mivel egyébként se sűrűn mozdultam ki ezzel sikerült közel nullára redukálnom a szociális interakciók számát. Gyakorlatilag jobb napokon csak a munkahelyen találkozok másokkal. Hétvégente van, hogy senkivel
* Hátránya a "pofarongyi" Helyzetben párszor mérgelődtem miatta. Idegesít, zavar, a szemüvegem is párásodik. Ha muszáj felveszem, de inkább minden helyzetet kerülök, ahol muszáj...

Jövőre megpróbálok többet olvasni, mert azt idén eléggé hanyagoltam (kösz Hyperioni énekek), kevesebb játékot venni (elég lesz 200 is) és folytatni mindent ugyanígy vagy jobban. Nekem jobban

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...

Azt kell mondjam, hogy talán az eddigi egyik legjobb évem volt!

-Sikerült teljesen felújítanunk a konyhánkat és egyéb minimális tuningolást is elvégezhettünk a lakáson.
-Barátnőm tavasszal sikeresen munkahelyet váltott. Jelentősen több fizetés és SOKKAL jobb körülmények! Kiegyensúlyozottabb és nagyon örül neki, hogy meglépte.
-Én is túl vagyok egy sikeres állásinterjún és már csak arra várok, hogy a papírmunka végbe menjen és átvegyenek. 7 éve vagyok a jelenlegi helyemen, de egyáltalán nem jelent kihívást. Szuper sorom van és kényelmes, de ha most nem léptem volna, akkor félő, hogy benne ragadok. Parázok azért kicsit, mert jóval komolyabb munkakör, több munka, 100%-ban angol munkanyelv. De lesz, akitől rengeteget tanulhatok és nem mellesleg a több pénz is mosolyt csal az arcomra. Majd idővel elválik, hogy jó döntés volt-e.
-Nagyjából először életemben álltam úgy anyagilag, hogy különösebb gond nélkül meglephettem magam egy ütős videókártyával, PS5-el és egy prémium mobillal. Az elmúlt 19 évben mindig ilyen levedlett vagy butított lite készülékeim voltak. Tudom, alantas anyagi javak, de akkor is örömet okoznak, na!
-Külföldi útnak nagyon örültünk volna, de szerencsére így is eljutottunk belföldön ide-oda és mindig akadt kellő mennyiségű program, hogy ne fásuljunk be teljesen. Kimondottan jól viseltük ezt az évet ilyen szempontból.
-5 évesek lettünk és még soha nem voltunk ilyen szuperül egy hullámhosszon. Szerencsére nagyon patent módon összecsiszolódtunk és harmóniában éldegélünk. És ez minden fentebb felsorolt anyagai gyarapodásnál fontosabb!

Én elég sokat helyzetjelentek, szóval nagy újdonságokat nem tudok itt írni:

+ rászántam magam a mandulám kivetetésére, utána életem eddigi legszörnyűbb napjait éltem át, de megérte
- eü okokból hónapokig nem dolgoztam, 1-2 hétig pedig a neurológián feküdtem, a felépülés 98%-os, de nem teljes. sportolni, emelni stb. azóta sem merek
- ez a két kórházi élmény nagyon tanulságos volt, hisz ráláthattam a magyar eü helyzetére, és nagyon szörnyű is volt
+ felvettek Svájcba, kiköltöztünk, mindent elintéztünk, minden sínen. öröm az ürömben, hogy a budapesri munkahelyem nagyon szerettem, a mostanit pedig nem igazán, de valamit valamiért

Összességében nekem jó év volt. A covid szerencsére nem okozott senkinek komoly gondot az ismeretségi körömben. A körülmények ellenére is tartalmas év volt, sok világlátással. A home officet imádom. A párkapcsolatom szuper, egyáltalán nem terhel meg minket a külföldi összezártság. A svájci élet pedig lelkileg és persze anyagilag is jó hatással volt. A család és a barátok távolsága nem jó, de szerencsére sikerült karácsonyra hazajönni.

I wish I could have known about the view from halfway down

- Bizonytalanság.
+ Újra elkezdtem zenélni, vettem gitárokat, stúdióztam.
- Kirúgták az imádott főnökömet (hogy aztán kirúgják azt is, aki őt kirúgta).
+ Vettem biciklit, amikor tehetem, azzal járok.
- Továbbra is félek az autóvezetéstől, és nem tettem ez ellen semmit.
+ Fradika, válogatott
- Túlságosan belebonyolódtam az exem életébe, és nem tudok rajta rendesen segíteni...
+ ...de szülinapján azért valóra váltottam az egyik álmát.
- Teljes mozis leállás...
+ ...de a Tenet nem maradt el.
- Covid eddig elkerült, de egyéb egészségügyi problémák akadtak bőven.
+ Gépfejlesztés.

Negatív:
- Világjárvány és gazdasági válság
- Anyukám munkaképtelen de nincs se gyógyítás, se leszázalékolás, pedig már 1 éve itthon van

Pozitív:
- Technológiai fejlődés a megszokottnál gyorsabb ütemben
- Távoktatás és távmunka elterjedése legalább néhány cégnél és egy-két egyetemnél
- Több magyar játékos is az RB Leipzigben játszik majd jövő évtől (egy jól helyezkedő kapus, egy jó védő és egy feltörekvő támadó középpályás)
- Egyre biztosabb vagyok abban hogy milyen pályára akarok menni (ámbár van egy pár akadály, és nem is feltétlen a szakmai okokra gondolok)
- Elkezdődött az utolsó középiskolai tanévem... nem utálom a közösséget de azért így 5. évben már belefásul az ember azokba a tárgyakba, amik nem izgatják (pl. engem csak a matek meg az infó érdekel igazándiból a jelenlegi tárgyaim közül, de főleg infóból a C#-alapozás tetszik... utálni egyiket tantárgyat sem utálom speciel de dokumentumfilm vagy művészeti+kulturális+politikai témájú podcastek szintjén elegendő számomra az ezekhez kapcsolódó információ)

Összességében kevés, de súlyosan negatív dolog sok apró pozitívummal.

Az ambíció a hatalomvágy eufemizmusa | Fejétől bűzlik a hal.

Kemény és emlékezetes év volt, de legalább voltak pozitív dolgok is:
- Megszületett a kislányunk
- Az év nagy részében itthon voltam HO-ban, így kb. "nem maradtam le semmiről" a gyerek fejlődésében, ráadásul hétvégén sem csábít el semmi a gyerek mellől A nyári időszakban ugyan nem HO-ztunk, de akkor is heti 2 napot megkaptunk, ha ez esetleg örökké maradna, totálisan elégedett lennék a helyzettel (függetlenül attól, hogy k.nehéz így dolgozni)
- A gyerek miatt amúgy sem tudtunk sehova se menni, de mivel a vírus miatt más sem tudott, így nem maradtunk ki semmiből (ez nem ilyen káröröm, csak tény, nem estünk ki a társasági életből, nem utaztunk kevesebbet, mint mások, mondhatni a "legjobbkor jött")
- Végre nem kell boltba menni élelmiszerért, mert 100%-ban átálltunk a kiszállításra. A halálom volt az órákig bolyongás a többi zombival
- Foci sikerek: válogatott EB kijutása, Fradi BL, legalább két csoportkörös meccsre is kijutottam, ez is valami...

Negatív:
- Minden, ami a vírussal kapcsolatos, pl. azért néha mégis csak jó lenne társaságban kikapcsolódni, találkozni barátokkal. Tavasszal teljesen izoláltuk magunkat, mivel egy vírus (ha nem A vírus) miatt majdnem koraszülött lett a gyerekünk
- Sok konfliktust is szült ez a "nem-találkozósdi" (mikor láthatjuk a gyereket, miért nem jöttök szülinapozni, hogy lesz a karácsony, mér nem jössz át inni stb.)
- A tavaszi egészségügyi ellátás botrány volt. (mint a mesében: hol volt, hol nem volt)
- Feleségem nagypapája meghalt, szerettük őt nagyon

Igazából a gyerek és a focin kívül a többi pozitívumot csak azért találtam ki, hogy valamit oda is lehessen írni.
Szerintem 2021 ugyanilyen fos lesz. Talán év végén már nem, ebben bízom.

Szenvedély nélkül a foci halott.

Ez az év egy nagy híg zöld fos volt. Pozitívum: remélem 2021-ben megszilárdul a fos... És még optimista voltam...

Negatív:
COVID. Emberek betegszenek és halnak meg. Nem lehet utazni sehova, pedig terveztem volna több helyre is. Elmaradt az olimpia és a foci-Eb is, pedig mindkettőre nagyon készültem.

Pozitív:
Kaptam fizetésemelést. Lett új kocsim.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Megpróbálnám feleleveníteni ezt a régi hagyományt, ha másnak is megfelel. Aki nem ismerné, az Ez volt... topicokban a Dome-közösség emberkéi összecsődülnek, és pro és kontrákra lebontva (lebontani a baktériumok szoktak, na mind1) értékelik, milyen csudijó évük volt/lehetett volna. Ki kezdi?

„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”