Nekem az általánosból nyolcosztályos gimibe való átállás volt a legrosszabb. Alsóban tök kényelmesen és szépen lehetett írni, aztán ötödikben az első tollbamondásnál kicsit nagyon ledöbbentem, hogy még a felét se írtam le a mondatnak, és már mentünk tovább.
Aztán ez még úgy eltartott egy darabig sajnos, és közben rohadtul utáltam a diktálásokat.
És csak akkor változott végre meg a helyzet, amikor éppen ezért kialakult a kb. mostani írásom. Ami most már kurva gyors persze, mert szinte alig mozgatom a kezemet közben (pici betűk, hurkok és "felesleges" mozdulatok nélkül).
Persze nem csodálom, hogy ha elsőre valaki nem tudja elolvasni, mert például az "e" betűm úgy néz ki, mint egy pont nélküli "i", vagy az "l" betűm, mint egy áthúzatlan "t", vagy a "g" betűm, mint a "q" stb.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
