"s ráadásul olyan hangnak is ejtik, az utolsó betűt, amilyennek..."
Jujj, hát nem ez a tipikus, ezt nem tudom, miért néztem el, amikor írtam... Vesszőknél főleg akkor szoktam elgondolkodni - és ilyenkor erősen hangulatfüggő is, hogy mit választok -, amikor például több indulatszót vagy töltelékszót sikerül egymás mellé tennem, és akkor ugye ezek mindegyike egy-egy külön tagolatlan mondat (huh, így hívják ezt egyáltalán? de rég volt...), és vesszőt kéne tenni közéjük. Vagy másik hasonló az és és a vagy esete, hogy meddig tekintsem a dolgot igék felsorolásának, és mikortól választok el különálló állítmányokat már velük.
Például a fentiben rögtön: "Jujj, hát, nem ez a tipikus (...)" vagy "Jujj, hát nem ez a tipikus (...)"
Amúgy amiért ezt a topikot most előbányásztam: "jelszó-emlékeztető". Nekem eddig fel se tűnt, hogy rengetegszer egybeírva látom, csak most, amikor én is le akartam írni egy hsz-ben, a biztonság kedvéért elkezdtem számolni a szótagokat, és meglett a kritikus 7 (a három tag pedig adott: jel-szó-emlékeztető)...
Jaj, meg ilyen szakmai problémáim szoktak lenni még, amit biztosan én veszek csak túlságosan komolyan, mert az előadók aztán ilyenre abszolút nem adnak. Például, amin most legutoljára gondolkoztam, ezt a szót hol tagoljam kötőjellel: "hatványhalmaz-algebra" vagy "hatvány-halmazalgebra". Mert ez egy olyan halmazalgebra, ami speciálisan egy halmaz hatványhalmaza...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.