Háborús filmek és a valóság

Az tényleg szép jelenet. Bár szerintem csak a gyerek látja úgy, hogy integet neki. (Egyrészt nem hiszem, hogy csata közben integetnének, másrészt ilyen sebességnél nem látszik, hogy az egy európai gyerek). Másrészt az integetős snitt előtt a Mustáng kabinajtaja (helyesen) zárva van. Integetésnél nyitva. Aztán a következő snittben már megint csukva.

Több ilyen álomszerű rész van benne, ami csak klasszabbá teszi az egész filmet.

Pl. az atombomba. Azt egyszerűen nem láthatta Kínából. Még a legközelebbi pontja is 1000km-re van Japántól. Ráadásul azok kicsi atombombák voltak. De az viszont teljesen hihető, hogy a srác úgy képzelte, hogy amit látott (legyen az egy napfelkelte) az valójában az atomvillanás volt.

A másik kedvencem, hogy az ételért folytatott küzdelemben sosem hagyja el azt a Norman Rockwell festményt. (Egyik kedvenc festőm, tele van a szobám a képeivel.)
Illetve, hogy az ételért folytatott harc közepette nem válik teljesen önzövé, mert a szerzett kaját mindig megosztja másokkal, holott az elején tőle mindent elvettek (a főt krumplit is ellopta tőle egy másik éhező gyerek, de ő - később a táborban - mégis ad annak a nőnek.)

Nekem is az egyik kedvenc filmem. Főleg a hangulata az ami nagyon magával ragaó. Talán az egyik legszebb valaha általam látott jelent amikor a légitámadás közben a kissrác fent a tetőn kiabál a Mustángoknak ("égi Cadillac), a pilóta meg visszaint neki.

Glory, Glory Man United !!! Champions of England, Europe and the World!!!

Nap birodalma

Ugyan szintén nem kimondottan háborús, de ha már egyszer elkezdtük gyűjteni a láger-filmeket is, akkor ezt is megemlíteném, főleg mivel szinte az egyetlen Spielberg film, ami tetszett. Úgy látszik Steven barátunk nem utálja annyira a japókat, mint a németeket, mert ez a keleti lágerfilm nagyságrendekkel jobbnak ábrázolja a japánokat, mint a németeket ábrázolta bármelyik filmjében. Ami mondjuk hülyeség, mert azért a japók állatabbak voltak.

De úgy általában az egész film remek, bár talán egy kicsit túl hosszú...